Hogyan készülünk a jövő évi európai választásokra?

Csütörtökön, a plenáris héten, Strasbourgban találkoztam hat amerikai újságíróval, akikkel a 2014-es európai parlamenti választások fontosságáról, és az ezzel járó kihívásokról beszélgettem. A tengerentúli szakemberek meglepően nyitottak voltak. Természetesen fő területem, a nemek közötti egyenlőség ugyancsak szóba került.

Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió viszonya mindig is kiemelten fontos volt. Ezt jól érzékelteti az EP Iroda megnyitása Washingtonban, valamint a két partner között készülő szabadkereskedelmi megállapodás. Személy szerint háromszor jártam január óta az Egyesült Államokban, ahol részt vettem Barack Obama beiktatási ceremóniáján is. Az utak a női jogok és a nemek közötti esélyegyenlőség erősítésére irányultak. Az amerikai elnök beiktatásán a PES, későbbi látogatásaimkor pedig a FEPS és az S&D delegációjának tagjaként vettem részt.

Az újságíróknak elmondtam, hogy a különböző politikai- és média-kultúra nem akadály, egyenesen előny, hiszen így tudunk a legtöbbet tanulni, meríteni egymástól. Eztán rátértem fő témánkra, a 2014-es EP-választásokra.

A lisszaboni szerződés hatályba lépése óta, 2014-ben rendeznek első alkalommal európai parlamenti választásokat. Mit is jelent ez? A lisszaboni szerződés megerősítette az unió demokratikus alapjait: nemcsak az Európai Parlament hatásköreit bővítette, de más intézkedésekkel is növelte az EU demokratikus legitimitását. Az európai polgári kezdeményezés létrehozásával – amelyben jelentéstevő voltam – például lehetővé tette, hogy az uniós polgárok közvetlenül részt vehessenek az uniós döntéshozatalban. A válságból való kilábalás és a fenntartható növekedés előmozdítása érdekében, az Európai Unió várhatóan a jövőben fontos lépéseket fog tenni a gazdasági és politikai unió elmélyítése érdekében.

Azonban Európának először a demokratikus válsággal kell megbirkóznia. Ez alatt azt értem, hogy a nemzeti érdekeket egyre inkább szembeállítják a közös érdekekkel, mialatt az euroszkeptikusok mind több teret nyernek, s míg a közösség marakodik, addig ezek a kis csoportok – mondhatni – dörzsölik a tenyerüket. Nacionalizmussal és populizmussal szerzik a szavazatokat, amelyek nagyon veszélyes fegyverek. Ezt már jól ismerjük: a történelem során számtalan példát láttunk rá.

A jövő évi európai választásokat várhatóan az eddigieknél korábban, 2014. május 22. és 25. között tartják. A korábbi időpontnak köszönhetően, több idő állna az EP rendelkezésére az Európai Bizottság új elnöke 2014. júliusában esedékes megválasztására, és várhatóan a részvétel is magasabb lenne a pünkösdi ünneppel egybeeső június eleji időponthoz képest. A javaslatot az EP 2013. május 21-én fogadta el, azonban még a Tanácsnak is jóvá kell azt hagyni. Magyarországon az EP- és országgyűlési választásokat egy időpontban fogják megtartani. Ezért is tartom nagyon fontosnak, hogy minél több állampolgárt sikerüljön bevonni a folyamatba, sokan járuljanak az urnákhoz, s elzavarják a megszorításokkal operáló jobboldali formációkat.

2013 a polgárok európai éve, ám mi, Európai Szocialisták, úgy véljük, minden év róluk kell szóljon! Sokszor elfelejtünk arról beszélni, hogy mennyi mindent is köszönhetünk az uniónak. Gyakran csak a negatív dolgokat akarjuk észrevenni. Fel kell hívni az állampolgárok figyelmét azokra a vívmányokra, amelyek nélkül mindennapjaink nehezebbek lennének. Így talán sikerül bezárni azt a szakadékot, amely miatt alacsony a részvétel az EP-választásokon. Továbbá nem felejthetjük ki a fiatalokat, akik jelenleg – a megszorítások miatt is eldurvult gazdasági válság miatt – szinte a legnehezebb helyzetben vannak. A 18-24 évesek között hatalmas méreteket öltött munkanélküliséggel kezdenünk kell valamit. Erre már vannak kísérletek is, mint az Ifjúsági Garancia, amelyet mi, szociáldemokraták, teljes mellszélességgel támogattunk, s számos szakértő bevonásával  dolgoztunk ki több mint egy éven keresztül. Viszont az előirányzott pénz elsőre kevésnek tűnik. Sokkal nagyobb összegeket kell bevonni a folyamatba, ha hosszú távon akarjuk megoldani a problémát.

Az európai szintű politikai pártok az unión belüli integráció fontos tényezői. Hozzájárulnak az európaiság-tudat kialakításához és az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához. A pártok működésének átláthatóbbá és láthatóbbá tétele érdekében, az EP egységes jogállást szeretne biztosítani az európai szintű pártok és pártalapítványok számára. A pártok hatékony működését segítő keretek megteremtése azért fontos, mert kiemelt szerepet játszanak a határon átívelő, valóban európai viták elindításában és ösztönzésében, amelyekről az EP-választásokat megelőző kampányoknak is szólniuk kellene. Az európai pártok révén, a polgárok aktívabban kapcsolódhatnának be az uniós ügyekről szóló vitákba.

A lisszaboni szerződés számos ponton megerősítette az Európai Parlament jogköreit, így többek között az Európai Bizottság elnökének személyére is az EP-választások eredményeinek figyelembe vételével kell javaslatot tenni. Új dolog, hogy a Bizottság elnökére – a megfelelő egyeztetések lefolytatását követően – formálisan az Európai Tanács tesz javaslatot, amelyet ezt követően a Parlamentnek kell jóváhagynia.

Az Európai Szocialisták Pártja 2011 novemberében hozott döntést arról, hogy a pártcsaládot alkotó nemzeti pártok közösen hoznak döntést arról, kit jelölnek az Európai Bizottság elnökének. A közös elnökjelöltet egy demokratikus és átlátható folyamat révén választják ki, amelynek során valamennyi tagpárt szavaz a jelöltekről. A demokratikus és átlátható kiválasztás természetesen a tagpártokkal szemben is követelmény – saját szavazásaik lebonyolítása során. Az előzetes tervek szerint, a jelöltállításra október 31-ig lesz lehetőség, majd ezt követően, a tagpártoknak decemberben és januárban kell lebonyolítani a belső szavazásokat.

A bizottsági elnökjelölt demokratikus és átlátható kiválasztásával az ESZP célja az EP-választások európai jellegének hangsúlyozása, az unió demokratikus legitimációjának megerősítése és a polgárok EU-hoz történő közelebb hozása. Emellett szeretnék elkerülni a 2009-es európai választáson történtek megismétlődését is, amikor az Európai Szocialistáknak a Bizottság élére nem volt jelöltjük a néppárti José Manuel Barrosóval szemben, és így az európai baloldal nem volt kellően látható a választási kampány során.

Az európai szocialisták kezdeményezését később a többi európai párt is magáévá tette: 2012. novemberben az EP állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólította az európai politikai pártokat, hogy nevezzék meg jelöltjüket a Bizottság elnöki posztjára. Az állásfoglalás sürgette továbbá, hogy az új Európai Bizottság lehető legtöbb tagja az EP-képviselők közül kerüljön ki, illetve, hogy – a nemek közötti egyensúly érdekében – minden tagállam egy női és egy férfi biztosjelöltet is állítson.

Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) elnöke, Sigmar Gabriel május végén jelentette be az ESZP miniszterelnöki találkozóján, hogy az EP jelenlegi elnökét, az európai baloldali pártok közös jelöltjének az Európai Bizottság élére Martin Schulzot javasolják, aki a baloldal karizmatikus figurája. Bár már több párt kifejezte támogatását az EP jelenlegi elnöke mellett, mindez természetesen még nem tekinthető hivatalos döntésnek: az elnökjelöltet átlátható és demokratikus folyamat során fogják megválasztani az ESZP tagpártjai.

A nemek közötti egyenlőséget a választások során is kiemelten fontos ügyként kezeljük. Az ESZP Nőszervezetének elnökeként, büszkén mondhatom, hogy mi, az ESZP, a nők pártja vagyunk, s minél több területen szeretnénk elérni áttöréseket a női jogok és az esélyegyenlőség kérdésében. Van még bőven tennivalónk az ügyben. A nőkre nagy szükségünk van a választásokon, s szeretném, ha nem csak szavazóként, de jelöltként is minél több nőtársam szerephez jutna!

Az elmúlt hetek az Európai Parlamentben és azon kívül

Régóta nem jelentkeztem már blog bejegyzéssel, de kérem, nézzétek el nekem ezt a hiányosságot! Az elmúlt időszakban nagyon sok dolgom akadt. Az Európai Parlamentben és otthon is voltak jócskán teendőim. Megpróbálok most mindenről beszámolni nektek.

Átláthatóbb működést és egységes jogállást szeretne biztosítani az Európai Parlament az európai szintű pártok és pártalapítványok számára. Az új szabályozást már a jövő évi EP-választások során is alkalmazni szeretnénk, ezért a Parlament rövidesen tárgyalásokat kezd a Tanáccsal. Ezzel kapcsolatban árnyék jelentéstevőként én is kifejtettem véleményemet. Szerintem az európai politikai pártok megerősítése a részvételen alapuló kormányzást, és végső soron az uniós intézményrendszer demokratikus működésének megerősítését szolgálja. Rendkívül fontosnak tartom, hogy az unióban a demokratikus európai politikai pártoknak egységes jogállásuk legyen, ami uniós jogon alapul. Az európai szintű pártoknak, valamint a szakpolitikai kutatásokat végző alapítványaiknak kulcsszerepük van az országhatárokon átívelő, valóban európai viták ösztönzésében. Mindez nagyban hozzájárul az európai intézmények és a polgárok közötti közvetlen kapcsolat megerősítéséhez is.

A litván LSDP tavaly decemberi választási győzelme óta, most került sor először kongresszusra, ezért személyesen kívántam Algirdas Butkevičius miniszterelnöknek sok sikert kormánya munkájához, különös tekintettel a júliusban hivatalba lépő, féléves litván EU-elnökség idejére. Beszédemben kitértem az európai ifjúsági garanciára, amely szerintem kiváló lehetőséget jelent Litvániának, hogy – az ír munkáspárti kormány által vezetett, 2013 első félévi EU-elnökség munkájára építve – sikeresen kezeljék Európa jelenlegi, talán legsúlyosabb válságát: a fiatalok munkanélküliségét.

Továbbá elismerésem fejeztem ki Algirdas Butkevičius miniszterelnöknek, amiért az LSDP nőszervezetének vezetője, Birutė Vėsaitė személyében, női gazdasági minisztert nevezett ki, világosan jelezve elkötelezettségét a nemek közötti esélyegyenlőség iránt.

Születésnapot is ünnepeltünk Brüsszelben, mégpedig az európai polgári kezdeményezését. Ebben jelentéstevőként közreműködtem. Az eddig napvilágot látott kezdeményezések száma és az ezekben megfogalmazott célkitűzések optimizmusra adnak okot. Azonban első kezdeményezések során, a szervezők előre nem látott technikai nehézségekkel szembesültek, amelyeket részben sikerült megoldani. Bízom benne, hogy a 2015-ben esedékes teljes körű felülvizsgálatot követően, a folyamat még egyszerűbbé válik. De most, mindenekelőtt az uniós intézmények és a tagállamok együttműködésére van szükség, hogy minél több európai ismerkedhessen meg azzal a lehetőséggel, hogy az európai polgári kezdeményezés révén, közvetlenül is alakíthatja az európai együttműködést, Európa jövőjét!

A Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága delegációjának tagjaként, két napra Portugáliába látogattam, hogy a helyszínen tanulmányozzuk a portugáliai társadalmi és munkaerő-piaci folyamatokat. A portugál kormány több tagjával is megbeszélést folytattunk, így Teresa Morais esélyegyenlőségi és Pedro Roque munkaügyi államtitkárral, valamint a portugál törvényhozás esélyegyenlőségi bizottságának tagjaival, majd helyi civil szervezetek képviselőivel is. Portugália követendő például szolgált a nemek közötti esélyegyenlőséget illetően az EU többi tagállama számára, azonban a válság és a megszorító intézkedések itt is az áltagosnál súlyosabban érintették a nőket: mind a munkanélküliség, mind pedig a bérolló növekedett. Portugália ugyanakkor továbbra is elkötelezett a nők helyzetének javítása, a nők politikai képviseletének növelése, valamint a nemi alapú erőszak leküzdése mellett. Ezt jól jelzi a néhány éve elfogadott kvótaszabályozás, illetve a nők elleni erőszak megakadályozásáról szóló európai egyezmény ratifikálása is.

Olasz baloldali fiatalokkal is találkoztam a közelmúltban, s nagyon hasznos dolgokat osztottak meg velem. A látogatók beszámoltak arról, hogy a válságot ők nemcsak pénzügyi és gazdasági jellegűnek, de egyben érték- és erkölcsi válságként is megélik. Kitértek arra a szomorú tényre, hogy Magyarországnak az elmúlt három évben igen egyértelmű és nagyon rossz híre lett a világban, s ezt Olaszországban is világosan látják.

A Tavares-jelentéssel kapcsolatban azon az állásponton vagyunk, hogy bár az ország-jelentésben kőkemény tények szerepelnek, s ezek az Orbán-kormány tetteit minősítik, a tervezetben felmerülő szankciók miatt – ebben a formájában legalábbis –annak elfogadását nem támogatjuk.

És most kicsit kevésbé pozitív vizekre kell, hogy evezzünk. Sajnálatos módon, Magyarországon ismét szomorú események történtek, amelyeket muszáj megbeszélnünk, s felszólalnunk ellenük!

Az Orbán-kormány álszent módon emlegeti a család szentségét, miközben magánügynek tartja a családon belüli erőszakot. A kormánypártok „ókori" felfogásában a férfi még mindig „élet és halál ura". Ezt bizonyítják az élettársa elleni erőszakkal gyanúsított Balogh József volt fideszes képviselő, illetve Meggyes Tamás és Daher Pierre korábbi esetei. Úgy gondolom, a családon belüli erőszak csak szélsőséges megjelenései formája annak a társadalmi struktúrának, amelyben a nőket elnyomják. Ezt csak törvényekkel, a nyugat-európai minták átvételével lehet visszaszorítani.

Egy másik aktuális téma Magyarországról a munka világa, amelyről május elsején, a munka ünnepén beszéltem Szigetszentmiklóson és Győrben.

A Fidesz egymillió új munkahelyet ígért. Ezzel szemben, most ott tartunk, hogy rekordszinten áll a munkanélküliség, pedig az éhbéren foglalkoztatott közmunkásokat is beleszámolják a statisztikába. Tündérmeséről beszélnek, miközben zsugorodik a gazdaság.

Mi, szocialisták, a növekedésre és a munkahely-teremtésre fókuszálunk majd, és visszaállítjuk a társadalmi szolidaritást, amelyet a Fidesz durván feltépett. Biztonságot adunk a kiszolgáltatott, beteg vagy rokkant embereknek, és Magyarország nemzetközi tekintélyét is helyre kívánjuk állítani, mert a Fidesz-kormány „háborúskodása” leszűkítette hazánk mozgásterét. Így ma sokkal nehezebb érvényesíteni érdekeinket.

Képviselőcsoportok, kongresszusok és kitüntetések hete

A hét az Európai Parlamentben és azon kívül (2011. november 7-13.)

Az elmúlt hét a képviselőcsoportok hete volt az Európai Parlamentben, amelyen a jövő heti strasbourgi plenáris ülés napirendi pontjait tekintettük át. Ezek közül a legfontosabbnak az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló javaslatot, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformjáról szóló indítványt tartom. Mindkét ügyről jövő héten szavazunk, miután előtte hosszas egyeztetések folytak a bizottsági- és frakcióüléseken egyaránt.

A frakcióüléseken időről időre meghívunk tagállami politikusokat, pártvezetőket is, hogy első kézből kapjunk tájékoztatást az adott ország belpolitika helyzetéről. Szerdán Szergej Sztanisevet, a Bolgár Szocialista Párt elnökét láttunk vendégül, akik beszámolt a néhány héttel ezelőtti elnökválasztás eredményéről és a legújabb belpolitikai fejleményekről.

Kedden a Friedrich Ebert Alapítvány egy érdekes találkozót szervezett a BMW igazgatótanácsa tagjaival, akikkel arról beszélgettünk, hogyan lehetne érvényesíteni az ő esetükben az női vezetők kötelező minimális arányát, amelyre az Európai Bizottság tett javaslatot. Aznap, a PES Women vezetőségi ülésén bejelentettük, hogy - az Európai Szocialisták Pártja novemberi progresszív konvenciójához és a nők elleni erőszak világnapjához kapcsolódóan - kampányt indítunk a nőket érő erőszak felszámolásáért. A figyelemfelkeltő kampány célja, hogy a támogatók kimutathassák az ügy iránti elkötelezettségüket. Ehhez - a megszokott eszközökön túl - a közösségi oldalakat is igénybe fogjuk venni.

Szerdán a Robert Schuman Centre for Advanced Studies és az Európai Egyetemi Intézet által rendezett brüsszeli konferencián vettem részt. A rendezvény azt vizsgálta, hogyan lehetne minél szélesebb körben bevonni az európai polgárokat az uniós ügyek megvitatásába. Az ott elhangzott előadásom legfontosabb gondolatai ebben a bejegyzésben olvashatóak.

Ezen kívül még két eseményről szeretnék beszámolni, amelyek már Brüsszelen kívül történtek. Szombaton Budapesten került sor az MSZP soron kívüli kongresszusára, ahol felhívtam tagtársaim figyelmét, hogy pártunk a jelen helyzetben nem mondhat le a nők hozzáadott munkájáról a döntéshozatalban sem. Nyugat-Európában már felismerték, és ott a nők kulcsszerepet játszanak a baloldal megújításában, elég csak az izlandi vagy a dán példákra gondolni.

Ezen kívül nagy öröm számomra, hogy a kongresszuson a Nőtagozat elnökeként átvehettem a Baloldalért díjat. Az elismerés a Nőtagozat közös, kitartó, áldozatos munkájának méltó elismerése, amelyért valamennyi tagunkat köszönet illet.

A hétvége a díjak jegyében telt, ugyanis szombaton a spanyolországi Vigoba egy másik díjátadóra is meghívást kaptam, amelynek sajnos nem tudtam eleget tenni. A spanyol szocialista párt ifjúsági szervezete Britta Thomsen EP-képviselővel megosztva nekem ítélte az esélyegyenlőségi díjukat az európa védelmi határozat létrehozásáért végzett munkánk elismeréseként.

Az elismeréseket ezúton is köszönöm. Óriási erőt és lendületet jelentenek az elkezdett munka folytatásához, véghezviteléhez.