A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egészség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egészség. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. december 2., hétfő

Jótékonysági rendezvény az autista gyerekekért

Az elmúlt hét végén egy jótékonysági rendezvényre kaptam meghívást Nagyváradra, Debelka Boglárka Lillától, a Bihar megyei Szociáldemokrata Nőklub elnökétől. A rendezvény - amelynek megvalósítását Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Victor Ponta román miniszterelnök mellett ismert román politikusok, művészek és sportolók is segítették - célja a nehéz körülmények között élő autista gyerekek családjának támogatása volt.

A rendezvény bevételét az SOS Autism alapítvány számára ajánlották fel, amelynek elsődleges célja, hogy a kevésbé módos szülők gyermekei is megfelelő terápiához juthassanak, visszaadva a reményt a szegény családok számára is.

Édesanyám mindig arra tanított, hogy nyújtsak segítő kezet a rászorulóknak, mert egy segítő kéz hozza majd a többit. Így természetesen örömmel ajánlottam fel segítségemet és támogatásomat a Szociáldemokrata Nőklub számára a rendezvény megvalósításához.

Az autizmus ma minden századik gyermeket, így közvetve minden századik családot érinti Európában. Ez hatalmas szám: az Európai Unión belül 3,3 millió ember – köztük számos gyermek – küzd ezzel az egyelőre gyógyíthatatlan betegséggel.

Európai parlamenti képviselőként büszke vagyok arra, hogy ma Európában számos olyan szervezet van, amely küldetésének az autista gyermekek segítését tekinti. Ezek közül az egyik legnagyobb az Autism Europe nevű szervezet - amelynek jelenlegi elnöke egy magyar nőtársam, Szilvásy Zsuzsanna – szeptemberben tartott egy nemzetközi kongresszust Budapesten. Zsuzsanna itt elmondta, hogy az EU-n belül számos olyan kezdeményezés létezik, amely igyekszik megkönnyíteni az autista emberek mindennapjait. Dániában például olyan munkaközvetítő intézmények jönnek létre, amelyek az autisták „teljes értékű” munkaerőként való elhelyezkedését segítik. Ez a kezdeményezés azon a felismerésen alapul, hogy az autisták rengeteg munkakörben megállják a helyüket, sőt, egyes szakmában sokkal ügyesebbek, mint mások.

Az ASD betegségekkel – amelyek csoportjába az autizmus is tartozik – évenkénti közegészségügyi jelentésében az Európai Bizottság is kiemelten foglalkozik. Emellett a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt az Európai Unió is ratifikálta. Ez egyértelműen jelzi: az EU kötelességének tartja, hogy mindent megtegyen azért, hogy a polgárai a lehető legteljesebb életet élhessék, és polgári, politikai, szociális valamint gazdasági jogait mindenki érvényesíthesse.

Bár hiszem, hogy a szeretet a legértékállóbb valuta, a segítség csak megfelelő anyagi források mellett lehet hatékony. A létfontosságú terápiás kezelések ugyanis e betegség esetében is komoly költségekkel járnak, miközben a családoknak még akkor is óriási megpróbáltatást jelent a betegség, ha a a források rendelkezésre állnak. Éppen ezért remélem, hogy Bihar megyei Szociáldemokrata Nőklub nagyváradi rendezvénye és más hasonló rendezvények révén minél több gyermek számára megteremtődhetnek a terápia feltételei, és a kicsik teljes életet élő felnőttekké válhatnak.

2012. október 20., szombat

Ma már nagymértékben tőlünk függ, mennyire szolgáltatjuk ki magunkat a ráknak!

Hosszú évtizedeken keresztül a mellrák, és alapvetően minden rákdiagnózis egyet jelentett a halálos ítélettel. Ám ez ma már egyáltalán nem igaz. Az orvostudomány fejlődik. A szűrési módszerek tökéletesednek, egyre koraibb fázisban tudják jelezni, ha baj van, sőt, sok esetben már az úgynevezett rákmegelőző állapotok is szűrhetők és kezelhetők.


Mindenesetre az új gyógyszerek, az új műtéti eljárások kidolgozása, tökéletesedése lehetővé teszi a számunkra, hogy a rákos betegségeket mind nagyobb arányban, mind hatékonyabban gyógyítsuk.

Mielőtt valaki azt gondolná, hogy a szalagokon kívül mást is rózsaszínre akarok festeni, nos, nem erről van szó. A helyzet nem rózsás, és nem is akarom a rákbetegségek veszélyességét bagatellizálni, hiszen alattomos, veszélyes, fájdalmas kórokról van szó, melyek sok ezer embert ragadnak el minden esztendőben.

Ugyanakkor tény, hogy ma már nagymértékben tőlünk függ, hogy mennyire szolgáltatjuk ki magunkat a ráknak! A génekkel nehéz harcolni, tudom, de azért tőlünk is függ, hogy életmódunkkal alapot adunk-e a ráknak, tőlünk függ, hogy elmegyünk-e az esedékes szűrésre.

Különösen igaz ez a mellrákra. A mellrák ugyanis az a betegség, amely az esetek 90%-ban odafigyeléssel és törődéssel gyógyul --- hatna. Igen, jól hallották: minden 100 újonnan diagnosztizált mellrákos betegből nagyjából 90 meggyógyulhatna, ha az elváltozást még időben kiszűrnék és ennek megfelelően kezdenék meg a gyógyítást.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy az időben felfedezett mellrák gyakran emlőmegtartó beavatkozással is gyógyítható, ami a későbbi életminőség szempontjából borzasztóan fontos, talán nem kell nőtársaimnak hosszan ecsetelni, hogy miért. A tünetek alapján észlelt betegség általában már előrehaladottabb állapotot takar, így nagyobb eséllyel lehet szükség a mellek eltávolítására, kemoterápiás kezelésre. Természetesen a túlélési esély is csökken, ha későbbi stádiumban történik a diagnózis.

Amikor azt mondom, hogy a betegek 90% gyógyítható lenne, akkor azt mondom, hogy minden esztendőben sok ezer olyan nő élete lenne megmenthető, akik ma belehalnak a mellrákba. Gondoljunk bele, hogy csak Magyarországon minden évben 8000 új mellrákos beteget diagnosztizálnak, és 2500 nő hal meg ebben a betegségben! A mellrák a 35 és 59 év közötti nők között még ma is vezető halálok, és ez az egyik leggyakrabban kialakuló ráktípus.

Hatalmas számok ezek, különösen annak fényében, hogy e nők jó része feleslegesen, mondhatni értelmetlenül hal meg. Jó részüket meg lehetett volna, és meg lehetne menteni az orvostudomány jelenlegi állása szerint.

Azt szokták mondani, hogy két dolog biztos az életben: az adó és a halál. Ezzel nehéz vitatkozni. Mindannyian meghalunk. De nem mindegy, hogy mikor, és nem mindegy, hogy hogyan. Nem mindegy, hogy egy olyan betegségbe halunk-e bele, amelybe alapvetően nem kellene, vagy mondjuk kilencvenhez közeledve, párnák közt, komolyabb szervi megbetegedés és fájdalmak nélkül.

Én az utóbbira szavazok, és azt hiszem, azok, aki eljöttek a mai sétára, ha másban nem is, hát ebben biztosan egyetértenek velem és a pártommal. A mellrák értelmetlen halálok, ezért az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezete évek óta kiemelten kampányol a mellrák ellen, és e kezdeményezéshez természetesen mi, magyar szocialisták csatlakoztunk.

Ma Magyarországon minden veszélyeztetett nő előtt ott áll a lehetőség, hogy állami finanszírozás mellett részt vegyen a mellrák-szűrésen. Ám sajnos csak kevesen élnek ezzel az ingyenes mammográfiás lehetőséggel.

Pedig a szűrésen való részvétel szó szerint élet és halál kérdése! Nem véletlen, hogy annyit foglalkozunk európai szinten is azzal, hogy hogyan lehetne a nevetségesen alacsony szűrési arányokat megemelni, hogyan, milyen behívóval, emlékeztetővel, milyen módszerekkel lehetne minél több nőt rávenni a vizsgálatra.  Ezek nagyon fontos szervezési-logisztikai kérdések az egészségügyi kormányzat számára, főleg vidéken, ahol gyakran az alapvető kórházi ellátások igénybe vétele céljából is sokat kell utazni – és ha utazni kell, akkor máris ott tartunk, hogy esetleg mégsem ingyenes az a szűrés mindenki számára.

Ezért támogatjuk, amikor csak lehet, a mobil-szűréseket: ha a hegy nem megy Mohamedhez, mert nem tud, mert nincs pénze, mert szabadnapot kellene kivennie, mert nem akar, mert fél – akkor majd Mohamed megy a hegyhez! Hátha Mohamed meggyőzi, és hátha megmenti.

A szűrés, akármennyibe is kerül, még mindig sokkal olcsóbb, mint a műtétek, a kórházi kezelések és a kemoterápia.

A rákgyógyítás ugyanis nem olcsó dolog. A már diagnosztizált betegek számára ugyanakkor biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a legújabb terápiákhoz, a legújabb gyógyszerekhez, ami a társadalombiztosítás feladata. A rákellenes gyógyszerek új generációja és a legújabb kezelési módok olykor nagyon drágák, de nem tagadhatók meg egyetlen betegtől sem. A szegénységgel fenyegetett népességnek is teljes és megfizethető hozzáférést kell biztosítani a gyógymódokhoz, nem tehetünk különbséget nő és nő között e téren.

Ha van egy olyan betegség, mely idejében felfedezve gyakorlatilag az esetek túlnyomó többségében gyógyítható, ha ezt a betegséget elvileg a társadalombiztosítás költségén szűrik, akkor minden egyes nő, aki belehal ebbe a betegségbe, értelmetlen halált hal.

Éppen ezért ennek a mai sétának elsősorban a figyelemfelhívás a fő célja: innen üzenjük minden nőnek, hogy figyeljenek magukra, figyeljenek a testükre, menjenek el az ingyenes szűrővizsgálatokra! Hiszen ha baj van, jobb korai stádiumban elkapni, mint egy előrehaladott rákkal szemben később nagy szenvedések közepette elveszíteni a csatát.

És innen üzenjük a szeretőknek, a férjeknek, a barátoknak, hogy figyelmeztessék a nőket, akiket szeretnek! Uraim! Ha a barátnőjük, feleségük nem jár szűrővizsgálatokra, nem végez rendszeresen önvizsgálatot, hát noszogassák!

Nemcsak a feleségek dolga, hogy rávegyék vonakodó férjeiket, hogy elmenjenek ilyen-olyan orvosokhoz – a feladat fordítva is áll. Hány olyan nőt ismerünk, aki kis családja szervezése közepette elhanyagolja magát, mert az önmagával való törődés, legalábbis ami az efféle szűréseket illeti, már nem fér bele az idejébe, energiájába? Uraim! Legyenek ott a nők mellett, akiket szeretnek, s ha kell, tehermentesítsék őket a házimunkában, a gyereknevelésben, hogy vigyázhassanak önmagukra és sokáig Önök és a gyermekeik mellett maradhassanak.

A szűrővizsgálatok csak pár percet vesznek igénybe, és a legrosszabb esetben is csak minimális kellemetlenséggel járnak. De inkább egy minimális kellemetlenség ma, mint holnap egy olyan betegség, melybe ma már egyre kevésbé szabadna belehalni!

A Füzesgyarmaton, 2012. október 20-án rendezett rózsaszín szalagos sétán elmondott beszédem szerkesztett változata.

2011. október 7., péntek

Tegyünk a mellrák ellen!

2011 októberében tizedik alkalommal került megrendezésre a Rózsaszín Lánchídi Séta. Az elmúlt években többször részt vettem rajta, idén azonban legnagyobb sajnálatomra nem tudtam elmenni. A mára már "hagyományossá" vált őszi rendezvényt óriási jeletőségűnek, mert évről-évre kihangsúlyozza, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a mellrák megelőzésére, illetve a mellrákszűrések fontosságára.

 Napjaink halálozási statisztikáit egyértelműen a szív-és érrendszeri betegségek, valamint a rákos megbetegedések vezetik. A 2008-as adatok szerint 2,5 millió rákos beteget diagnosztizáltak az Európai Unióban, és a férfiaknál az összes haláleset 29, a nőknél 23 százalékáért ez a betegség felelős. A magyarországi helyzet is hasonló képet mutat. A leggyakrabban előforduló rák-típusok a vastag-és végbélrák, a tüdőrák, illetve a férfiaknál a prosztatarák, nőknél pedig a mellrák. Fontos kiemelni, hogy a legveszélyeztetettebb korosztály a 36-64 éves korosztály, náluk vezető halálozási oknak számít a rák. Ennek az az oka, hogy ebben a korosztályban rendkívül megnövekszik a kockázata a prosztataráknak, valamint az emlőráknak.

A mellrák által leginkább veszélyeztetett korosztály az 50-69 éves nők, akiknek a száma Európában 59 millióra tehető. Az EU területén évente, átlagosan 320 000 új beteget diagnosztizálnak. A mellrák viszont jó eséllyel megelőzhető, ha rendszeresen részt veszünk szűrővizsgálatokon. Ez azért is fontos, mert a szűrésen észlelt betegség sokkal jobb arányban, és gyakran emlőmegtartó beavatkozással gyógyítható. A tünetek alapján észlelt betegség már általában előrehaladottabb állapotot jelez, így nagyobb eséllyel lesz szükség kemoterápiás kezelésre. Magyarország egyike azoknak az országoknak, ahol a szűrés államilag finanszírozott rendszerben lehetséges. Nagyon fontos, hogy ezen részt vegyünk, nem csak a magunk, hanem a családunk érdekében is.

Az Európai Bizottság 1987 és 2000 között több úgynevezett ,,Európa a rák ellen’’ programot indított, és ezzel összefüggésben a 2000-es évben 92 573 alkalommal sikerült elkerülni, hogy a betegség halállal végződjön. Ezért folytatni kívánják ezeket a programokat, és a fő cél, hogy 2020-ra 15%-al csökkentsék a rákos megbetegedések számát. Fontos ilyen célokat kitűzni, de ez még csak egy kis lépcsőfoka annak a folyamatnak, amit a mellrák elleni fellépés igényel. Az emlőrák elleni küzdelmet közösségi szinten kell összefogni minél erősebben, és akkor a tagállmok is többet tudnak tenni az ügy érdekében.