Hogyan készülünk a jövő évi európai választásokra?

Csütörtökön, a plenáris héten, Strasbourgban találkoztam hat amerikai újságíróval, akikkel a 2014-es európai parlamenti választások fontosságáról, és az ezzel járó kihívásokról beszélgettem. A tengerentúli szakemberek meglepően nyitottak voltak. Természetesen fő területem, a nemek közötti egyenlőség ugyancsak szóba került.

Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió viszonya mindig is kiemelten fontos volt. Ezt jól érzékelteti az EP Iroda megnyitása Washingtonban, valamint a két partner között készülő szabadkereskedelmi megállapodás. Személy szerint háromszor jártam január óta az Egyesült Államokban, ahol részt vettem Barack Obama beiktatási ceremóniáján is. Az utak a női jogok és a nemek közötti esélyegyenlőség erősítésére irányultak. Az amerikai elnök beiktatásán a PES, későbbi látogatásaimkor pedig a FEPS és az S&D delegációjának tagjaként vettem részt.

Az újságíróknak elmondtam, hogy a különböző politikai- és média-kultúra nem akadály, egyenesen előny, hiszen így tudunk a legtöbbet tanulni, meríteni egymástól. Eztán rátértem fő témánkra, a 2014-es EP-választásokra.

A lisszaboni szerződés hatályba lépése óta, 2014-ben rendeznek első alkalommal európai parlamenti választásokat. Mit is jelent ez? A lisszaboni szerződés megerősítette az unió demokratikus alapjait: nemcsak az Európai Parlament hatásköreit bővítette, de más intézkedésekkel is növelte az EU demokratikus legitimitását. Az európai polgári kezdeményezés létrehozásával – amelyben jelentéstevő voltam – például lehetővé tette, hogy az uniós polgárok közvetlenül részt vehessenek az uniós döntéshozatalban. A válságból való kilábalás és a fenntartható növekedés előmozdítása érdekében, az Európai Unió várhatóan a jövőben fontos lépéseket fog tenni a gazdasági és politikai unió elmélyítése érdekében.

Azonban Európának először a demokratikus válsággal kell megbirkóznia. Ez alatt azt értem, hogy a nemzeti érdekeket egyre inkább szembeállítják a közös érdekekkel, mialatt az euroszkeptikusok mind több teret nyernek, s míg a közösség marakodik, addig ezek a kis csoportok – mondhatni – dörzsölik a tenyerüket. Nacionalizmussal és populizmussal szerzik a szavazatokat, amelyek nagyon veszélyes fegyverek. Ezt már jól ismerjük: a történelem során számtalan példát láttunk rá.

A jövő évi európai választásokat várhatóan az eddigieknél korábban, 2014. május 22. és 25. között tartják. A korábbi időpontnak köszönhetően, több idő állna az EP rendelkezésére az Európai Bizottság új elnöke 2014. júliusában esedékes megválasztására, és várhatóan a részvétel is magasabb lenne a pünkösdi ünneppel egybeeső június eleji időponthoz képest. A javaslatot az EP 2013. május 21-én fogadta el, azonban még a Tanácsnak is jóvá kell azt hagyni. Magyarországon az EP- és országgyűlési választásokat egy időpontban fogják megtartani. Ezért is tartom nagyon fontosnak, hogy minél több állampolgárt sikerüljön bevonni a folyamatba, sokan járuljanak az urnákhoz, s elzavarják a megszorításokkal operáló jobboldali formációkat.

2013 a polgárok európai éve, ám mi, Európai Szocialisták, úgy véljük, minden év róluk kell szóljon! Sokszor elfelejtünk arról beszélni, hogy mennyi mindent is köszönhetünk az uniónak. Gyakran csak a negatív dolgokat akarjuk észrevenni. Fel kell hívni az állampolgárok figyelmét azokra a vívmányokra, amelyek nélkül mindennapjaink nehezebbek lennének. Így talán sikerül bezárni azt a szakadékot, amely miatt alacsony a részvétel az EP-választásokon. Továbbá nem felejthetjük ki a fiatalokat, akik jelenleg – a megszorítások miatt is eldurvult gazdasági válság miatt – szinte a legnehezebb helyzetben vannak. A 18-24 évesek között hatalmas méreteket öltött munkanélküliséggel kezdenünk kell valamit. Erre már vannak kísérletek is, mint az Ifjúsági Garancia, amelyet mi, szociáldemokraták, teljes mellszélességgel támogattunk, s számos szakértő bevonásával  dolgoztunk ki több mint egy éven keresztül. Viszont az előirányzott pénz elsőre kevésnek tűnik. Sokkal nagyobb összegeket kell bevonni a folyamatba, ha hosszú távon akarjuk megoldani a problémát.

Az európai szintű politikai pártok az unión belüli integráció fontos tényezői. Hozzájárulnak az európaiság-tudat kialakításához és az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához. A pártok működésének átláthatóbbá és láthatóbbá tétele érdekében, az EP egységes jogállást szeretne biztosítani az európai szintű pártok és pártalapítványok számára. A pártok hatékony működését segítő keretek megteremtése azért fontos, mert kiemelt szerepet játszanak a határon átívelő, valóban európai viták elindításában és ösztönzésében, amelyekről az EP-választásokat megelőző kampányoknak is szólniuk kellene. Az európai pártok révén, a polgárok aktívabban kapcsolódhatnának be az uniós ügyekről szóló vitákba.

A lisszaboni szerződés számos ponton megerősítette az Európai Parlament jogköreit, így többek között az Európai Bizottság elnökének személyére is az EP-választások eredményeinek figyelembe vételével kell javaslatot tenni. Új dolog, hogy a Bizottság elnökére – a megfelelő egyeztetések lefolytatását követően – formálisan az Európai Tanács tesz javaslatot, amelyet ezt követően a Parlamentnek kell jóváhagynia.

Az Európai Szocialisták Pártja 2011 novemberében hozott döntést arról, hogy a pártcsaládot alkotó nemzeti pártok közösen hoznak döntést arról, kit jelölnek az Európai Bizottság elnökének. A közös elnökjelöltet egy demokratikus és átlátható folyamat révén választják ki, amelynek során valamennyi tagpárt szavaz a jelöltekről. A demokratikus és átlátható kiválasztás természetesen a tagpártokkal szemben is követelmény – saját szavazásaik lebonyolítása során. Az előzetes tervek szerint, a jelöltállításra október 31-ig lesz lehetőség, majd ezt követően, a tagpártoknak decemberben és januárban kell lebonyolítani a belső szavazásokat.

A bizottsági elnökjelölt demokratikus és átlátható kiválasztásával az ESZP célja az EP-választások európai jellegének hangsúlyozása, az unió demokratikus legitimációjának megerősítése és a polgárok EU-hoz történő közelebb hozása. Emellett szeretnék elkerülni a 2009-es európai választáson történtek megismétlődését is, amikor az Európai Szocialistáknak a Bizottság élére nem volt jelöltjük a néppárti José Manuel Barrosóval szemben, és így az európai baloldal nem volt kellően látható a választási kampány során.

Az európai szocialisták kezdeményezését később a többi európai párt is magáévá tette: 2012. novemberben az EP állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólította az európai politikai pártokat, hogy nevezzék meg jelöltjüket a Bizottság elnöki posztjára. Az állásfoglalás sürgette továbbá, hogy az új Európai Bizottság lehető legtöbb tagja az EP-képviselők közül kerüljön ki, illetve, hogy – a nemek közötti egyensúly érdekében – minden tagállam egy női és egy férfi biztosjelöltet is állítson.

Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) elnöke, Sigmar Gabriel május végén jelentette be az ESZP miniszterelnöki találkozóján, hogy az EP jelenlegi elnökét, az európai baloldali pártok közös jelöltjének az Európai Bizottság élére Martin Schulzot javasolják, aki a baloldal karizmatikus figurája. Bár már több párt kifejezte támogatását az EP jelenlegi elnöke mellett, mindez természetesen még nem tekinthető hivatalos döntésnek: az elnökjelöltet átlátható és demokratikus folyamat során fogják megválasztani az ESZP tagpártjai.

A nemek közötti egyenlőséget a választások során is kiemelten fontos ügyként kezeljük. Az ESZP Nőszervezetének elnökeként, büszkén mondhatom, hogy mi, az ESZP, a nők pártja vagyunk, s minél több területen szeretnénk elérni áttöréseket a női jogok és az esélyegyenlőség kérdésében. Van még bőven tennivalónk az ügyben. A nőkre nagy szükségünk van a választásokon, s szeretném, ha nem csak szavazóként, de jelöltként is minél több nőtársam szerephez jutna!

20 éves lett az Európai Szocialisták Pártjának Nőszervezete

Örömteli volt számomra, hogy az Európai Szocialisták Nőszervezetének (PES Women) 20. születésnapját a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) megalakulása 150 évfordulójának előestéjén, Lipcsében ünnepelhettük. Számos rangos európai politikus is beszédet mondott, mint például Joachim Gauck német szövetségi elnök, illetve Francois Hollande francia elnök. A rendezvények nagyon magas színvonalúak voltak, társrendezőként Elke Ferner asszony, a Szociáldemokrata Nők Szövetségének (ASF) elnöke és a Bundestag frakcióvezető-helyettese is megtisztelt minket. Sőt, maga Angela Merkel német kancellár szintén ellátogatott az eseményre.

1993 májusában alapították az ESZP Nőszervezetét, amelynek immáron kilenc éve jómagam vagyok az elnöke. Büszkeséggel tölt el, hogy szociáldemokrata kollégáimmal már ennyi ideje együtt dolgozhatok, s átütő sikereket tudtunk elérni a női egyenjogúság kérdéseiben. Az ESZP nem pusztán elkötelezett a nemek közötti esélyegyenlőség iránt, hanem kifejezetten a nők pártjává kíván válni. Ennek érdekében, évről-évre a nőket érintő hétköznapi problémákat állítjuk tevékenységünk középpontjába. Igazán büszke vagyok például nőszervezetünk 2007-es kampányára, amely a nemek közötti bérszakadék ellen szólt. Ebben az akkori uniós biztos, Vladimir Špidla is támogatott bennünket. A 2011-es, a nők nyugdíjára vonatkozó akciónkat is kiemelném, hiszen ennek során, Andor László, magyar EU-biztossal együttműködve dolgoztunk az európai nyugdíjrendszerek esélyegyenlőségi szemléletű reformjáért.

 

Folyamatosan kiemelten kezeljük azon törekvésünket, hogy növekedjen a nők aránya a politikai és gazdasági életben. Ezen a téren is értünk már el komoly eredményeket: tavaly novemberben az Európai Bizottság az ESZP Nőszervezetének nyomására fogadta el azt az irányelv-tervezetet, amely szerint a cégek vezetőségében helyet kell biztosítani a nők számára. Erről az Európai Parlamentben jelentést és határozatot is elfogadtak. A munkanélküli fiataloknak állás- vagy továbbképzési lehetőséget biztosító ifjúsági garancia bevezetésében is értünk el sikereket. Sajnos azonban az a 6 milliárd euró, amelyet erre a célra különítettek el a tagállamok – többségében jobboldali – vezetői, nem elég a program eredményes megvalósításához. Ezért szeretnénk elérni, hogy a rendelkezésre álló összeg 10 milliárd euróra növekedjen, amellyel mintegy kétmillió európai fiatalon tudnánk segíteni. Itt hozzátenném, hogy már 2012-ben – Andor László hathatós segítségével – „Your Future is My Future” címmel kampányt is indítottunk, amely a munkanélküli fiatal nők hátrányos helyzetére hívta fel a figyelmet.

Visszatérve az SPD évfordulójára, új baloldali ernyőszervezet is létrejött – német szociáldemokrata barátaink, elsősorban Sigmar Gabriel kezdeményezésére. A globális hálózat megalakítására a Fülöp-szigetektől, Egyiptomon át, Ausztráliáig a világ minden tájáról érkeztek baloldali politikusok, akik természetesen a 150. SPD évfordulón is részt vettek. A kongresszuson az MSZP-t Mesterházy Attila pártelnök, Kovács László, Szakács László és Szanyi Tibor képviselte, ugyanakkor hivatalosan sem a magyar szocialisták, sem pedig az ESZP nem lépett be a szervezetbe. A szövetségbe tömörültek célja az emberközpontú gazdasági és politikai világrend létrehozása. Erre utal jelmondatuk is: „Szabadság, igazság, szolidaritás". De persze az alapvető értékek közül nem hiányozhat az esélyegyenlőség sem, amely a szociáldemokraták lényeges ideológiája, s amely felszólásomban is szerepelt.

A Haladó Szövetség (Progressive Alliance) megalakulásának alkalmából, különböző részprogramokat is szerveztek, amelyekben számos vezető politikus mondott beszédet. Az egyik panelben, a „Nők a békéért” címűben, én is kifejtettem véleményemet. A nők helyzete napjainkban a világ összes pontján nagyon nehéz, de vannak helyek, ahol igen mostoha körülmények között kell élniük nőtársainknak. A nőkre különösen nagy hatással vannak a háborús, konfliktusos helyzetek; ők szenvedik el leginkább a férfi erőszakot. A nők ellen irányuló erőszakot – beleértve a szexuálisat – fegyverként is használják, és ez, az elmúlt években növekvő tendenciát mutat. Hogy ne csak a levegőbe beszéljek, néhány számadat: a ruandai népirtás során, 250-500 ezerre tehető a megerőszakolt nők száma, de Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában is – a háborúk alatt – 20-50 ezer hasonló eset volt. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy az ENSZ kiemelten kezelje ezeket az eseteket, s kellő hangsúlyt fektessenek megakadályozásukra, a bűnelkövetők szankcionálására. Továbbá itt az ideje, hogy a nőknek is szerepet szánjanak ezeken a tárgyalásokon, legyen súlya a szavuknak.
Az Európai Szocialisták Pártjának pártelnöki és miniszterelnöki találkozóján – mint a ESZP Nőszervezetének elnöke – ugyancsak részt vettem,. Az est folyamán Sigmar Gabriel bejelentette, hogy az SPD Martin Schulzot javasolja az európai baloldali pártok közös jelöltjének az Európai Bizottság élére. Bár a múlt héten már több párt kifejezte támogatását az EP jelenlegi elnöke mellett, mindez természetesen még nem tekinthető hivatalos döntésnek: az elnökjelöltünket egy átlátható és demokratikus folyamat során fogják megválasztani tagpártjaink, majd az ESZP kongresszusa hagyja jóvá.

Hogy az Európai Parlamentben történő munkámról is beszéljek: javaslatomra dr. Demeter Juditot, az Egyenlő Bánásmód Hatóság volt elnökét, szintén vendégül láttuk a Nők jogaiért és Esélyegyenlőségért Bizottság meghallgatásán. Mint elmondta, az Európai Unió jogrendszere jelenleg nem nyújt megfelelő védelmet a fogyatékkal élő nők számára. Fontos lenne tehát, hogy az Európai Parlament által már elfogadott horizontális irányelvek minél hamarabb teljesüljenek.

A témával kapcsolatban azt mondtam, hogy a nők helyzete nagyon nehéz a világon, s ez különösen igaz Európára is, ám a kontinensen több mint 40 millió fogyatékkal élő számára még komplikáltabb az élet. Hozzátettem, hogy nem csak a civil és gazdasági dimenziókban, de a politikában is segíteni kell őket. Felhívtam a figyelmet arra is, hogy Magyarországon a fogyatékkal élő parlamenti és EP-képviselők között egyetlen nő sincs.