Meg kell kérdeznünk magunktól azt is, mi lehet oka a populista és a nacionalista mozgalmak sikerének. Egy lehetséges ok a polgárok által az európai intézményekkel szemben táplált bizalmatlanság, amelyen a válság és a tagállami kormányok által foganatosított intézkedések tovább rontottak. A közös és hatékony európai válasz hiánya, a rendkívüli és átláthatatlan válságtanácskozások, a fenntartható növekedés és foglalkoztatottság stratégiáját nélkülöző megszorító intézkedések valóban csak távolabb vitték Európát a polgároktól.
Angela Merkel és Nicolas Sarkozy párosa az elmúlt években jól láthatóan távolította el az EU-t a közösségi döntéshozatal felől a kormányközi együttműködés irányába, amely miatt a polgárok egyre inkább úgy érezhetik, hogy a döntéseket a “fejük fölött” hozzák meg, gyakran csak a jómódúak érdekeit figyelembe véve.
Mi, szocialista és progresszív erőként már jóideje közzétettük azokat a javaslatainkat, amelyekről ma már a konzervatívok is kezdik belátni, hogy megfelelő megoldást kínálnak a válságra, és az annak nyomán miatt kialakult gazdasági és társadalmi folyamatok kezelésére.
Hosszú ideje hangsúlyozzuk egy nemzetközi pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének szükségességét. Míg néhány éve csak a jobboldal csak nevetett rajtunk, ma maga Sarkozy elnök az egyik legnagyobb támogatója az adó bevezetésének. (Az általa szorgalmazott változat ugyanakkor nem lenne ugyanolyan eredményes, mint az általunk javasolt.)
És arra is idejében figyelmeztettük őket, hogy a konzervatív megszorító intézkedések önmagukban nem jelentenek működőképes megoldást. Európát újra fenntartható növekedés irányába kell lendítenünk, amelyhez elsőként a munkanélküliség visszaszorítását célzó stratégiára van szükség. Ehelyett azt látjuk, hogy a költségvetési megszorítások miatt munkahelyek szűnnek meg, és a szociális programok költségvetéseit faragják le a legnagyobb mértékben. Mindennek a legkiszolgáltatottabb csoportok látják a leginkább kárát. Ez lenne a szolidaritáson alapuló Európa? Számunkra, baloldaliak számára semmiképpen sem. A válság ellenére továbbra is elkötelezetten hiszünk abban, hogy Európának egyet kell jelentenie a szolidaritással, az egyenlőséggel, az esélyegyenlőséggel és a társadalmi igazságossággal. Ezek hiánya a társadalom alapvető kohéziójára jelent veszélyt, és kedvező táptalajt nyújt az szélsőséges nézetek terjedésének.
Európa ára - fellépés a szélsőségekkel szemben
Az Európa-ellenes irányzatokkal a leghatékonyabban úgy szállhatunk szembe, ha tényekkel és érvekkel igazoljuk állításaik valótlanságát. Fel kell lépnünk populista és rövidlátó nézeteikkel szemben, például úgy, hogy bemutatjuk: mekkora ára lenne annak, ha nem lennénk az Európai Unió tagjai. Ehhez kapcsolódóan nagyon hasznos segítséget jelentene az 1988-as Cecchini jelentés felfrissítése.
Rá kell mutatnunk a populista és nacionalista érveik hamisságára és gondolatmenetük ostobaságára, és ehhez a száraz, makacs tényeket kell felhasználnunk. Mindez abban is segítségünkre lenne, hogy értékeljük, amit gyakran mi is hajlamosak vagyunk elfelejteni: az európai együttműködés előnyeit és hatalmas eredményeit.
De legfőképpen arról nem szabad megfeledkeznünk, hogy elsősorban az európai polgároknak tartozunk felelősséggel. Tennünk kell azért, hogy tájékozottabbak legyenek, és hogy be legyenek vonva a közös jövőnket formáló döntéshozatalba. Az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet parlamenti témafelelőseként munkatársaimmal keményen dolgoztam azon, hogy az új eszköz mindenki számára elérhető és minél felhasználóbarátabb legyen. A polgári kezdeményezés célja továbbá, hogy ösztönözze a határokon átívelő vitákat, amelyre most, a nemzeti önzés térnyerésével nagyobb szükségünk van, mint valaha. Remélem, hogy a polgári kezdeményezés - a jövőre sorra kerülő Polgárok Európai Évével együtt - ösztönzőleg fog hatni a nemzetek feletti párbeszéd kialakulására.
Napjainkban gyakran emlegetik, hogy az európai építkezés válságról válságra haladt előre: minden fontosabb lépés egy intézményközi összeütközés vagy egy krízis eredménye volt. A jelenlegi kétség kívül a valaha volt legsúlyosabb válság. Bízom benne, hogy túl fogunk tudni rajta lendülni, és eközben egy, a polgárait középpontba helyező és az alapvető európai értékeket tiszteletben tartó új európai modellt tudunk felépíteni.
Az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványa “Európa reneszánsza” című rendezvényen elhangzott előadásom szerkesztett változata. Az első rész itt olvasható.
