Néhány évvel ezelőtt még nagyon szokatlan lett volna, ha a demokrácia európai helyzetéről rendezünk kerekasztal-beszélgetést, hiszen - különösen a berlini fal és a vasfüggöny leomlása után - valamennyien hajlamosak az Európai Unió keretei között vagyunk magától értetődőnek venni azt, hogy demokratikus országokban élhetünk.
Sajnos kontinensünknek ma többféle kihívással is szembe kell néznie: a gazdasági, pénzügyi és társadalmi kihívások mellett úgy gondolom, demokratikus krízis is sújtja Európát. Ennek a demokratikus krízisnek két arca van: egyrészt a nacionalizmus, a populizmus és a szélsőségek térnyerése, amelyek egyre komolyabb fenyegetést jelentenek egyes tagállamokban a demokráciára és a joguralomra. A demokratikus válság másik arca az európai intézményekben jelentkezik és a polgárok és az uniós intézmények közötti távolságban nyilvánul meg. E kettő szorosan összekapcsolódik, hiszen a szélsőséges és populista politikai mozgalmak gyakran próbálnak előnyt kovácsolni a polgároknak Európával szemben táplált bizalmatlanságából. Ezért ahhoz, hogy sikerrel vehessük fel a harcot a demokrácia és Európa-ellenes erőkkel szemben, fel kell tennünk magunknak azt a kérdést is, hogyan képzeljük el a jövő Európáját. Egy olyan új, a közös értékeinken alapuló modellre van mindenekelőtt szükségünk, amely segít Európát közelebb hozni a polgáraihoz, és segít szembenézni a globalizáció, az éghajlatváltozás, az energiabiztonság és a demográfiai helyzet által támasztott kihívásokhoz.
Új erőre kapott a nacionalizmus és a populizmus
A nacionalizmus, a populizmus és a szélsőségek feltámadása, amelynek a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzet kedvező táptalajt kínál, egyike az Európát érő legnagyobb kihívásoknak. Ez - sajnos - még nem lenne példátlan Európa történetében, gondoljunk csak Jörg Haiderre, Pim Fortuynra vagy Jean-Marie Le Penre. Mindenképpen újdonság azonban a szélsőséges mozgalmak száma és kiterjedtsége földrajzi értelemben és a szimpatizánsaik száma alapján egyaránt. Ki gondolta volna például, hogy a szélsőséges pártok Észak-Európában is ilyen sikeresek lehetnek? Ráadásul ez a tendencia nem csak a szélsőjobboldali pártokra igaz már: egyre gyakrabban élnek a hagyományos jobboldali konzervatív pártok nacionalista fordulatokkal és populista eszközökkel. A legsúlyosabb problémát az jelenti, hogy ezek közül a pártok közül sok ma is kormányon van, és a populizmus nemcsak a beszédeikben jelenik meg, hanem felhasználják kormányzati pozícióikat a nemzeti politikai rendszereik, intézményeik átalakításában is, veszélybe sodorva a demokráciát, a joguralom elvét és alapvető értékeinket.
Mindez nemcsak az adott ország állampolgárai számára jelent fenyegetést, hanem Európa egészére, hiszen egyfajta dominó-effektust elindítva száguldhat végig a jelenség a legsérülékenyebb európai országokon. Ezért kucsfontosságú és sürgető, hogy megvédjük közös európai értékeinket, és szembeszálljunk minden anti-demokratikus cselekedettel az Európai Unió egészében.
Az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványa “Európa reneszánsza” című rendezvényen elhangzott előadásom szerkesztett változata. A második rész itt olvasható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése