2010. december 14., kedd

A jövő év nagy feladata

A 2011-es év rendkívül fontos lesz az MSZP számára. Jövő évtől már világosan látszódni fognak a Fidesz-kormány őrült gazdaság- és társadalompolitikájának a negatív hatásai, és nekünk nemcsak alternatívát, védelmet is kell nyújtanunk azoknak, akiket a kormány politikája negatívan érint, sért, bánt. A középosztály tagjai, illetve a nehéz anyagi körülmények között élő rétegek mind-mind vesztesei lesznek az Orbán-kabinet gazdaságpolitikájának. Tulajdonképpen a  Fidesz-kormány gazdaság- és társadalompolitikájának egyetlen kedvezményezett rétege van: a Fidesz-kormány maga.

A Fidesz-kormány szembemegy a magyar társadalommal, a magyar emberekkel, és ezt mindenféle fortélyos trükkel és hazugsággal kívánja palástolni. Ehhez még társul egy korszerűtlen, archaikus, XIX. századi társadalomkép, és máris láthatjuk, mekkora a baj ma Magyarországon.

Míg korábban mindig azon dolgoztam, hogyan vihetnénk előre a nők ügyét, követve a nyugat-európai példát, most sajnos azért kell harcolnunk, hogy ne fordíthassák vissza az idő kerekét.

Ma Magyarországon baj van. Nagy baj, és a készülő alkotmány koncepciójának esztelen fordulataiból ítélve úgy tűnik, hogy a helyzet csak még rosszabbá fog válni. Az abortusz és az úgynevezett 72 órás tabletták betiltásának lehetősége, a nem házasságban született gyermekek hátrányos megkülönböztetése vagy az alapvető jogoknak az „erkölcsök" védelme érdekében történő korlátozása egy olyan középkori, patriarchális társadalom képét vetíti elénk, ahol a kormányzati férfitöbbség mondja meg, hogy milyen az igazi nő, milyen a jó anya, hogyan kell élni, mi erkölcsös és mi nem az.

Ma Magyarországon baj van. Nagy baj. Mint EP-képviselő, mint az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezetének az elnöke, és mint a francia Szocialista Párt vezetésének tagja, én természetesen mozgósítom az európai barátainkat, amennyire csak tudom.

De látnunk kell, ettől függetlenül is, hogy ezt a harcot alapvetően nekünk kell megvívnunk. A magyar embereket, a magyar nőket ma veszély fenyegeti, és a mi feladatunk, hogy szolidaritást mutassunk velük, s ahol lehet, megvédjük őket az önkénytől, a múlt árnyaitól. Ez a jövő év nagy feladata.

2010. december 10., péntek

Polgári kezdeményezés: az utolsó hét

Fontos hetek állnak mögöttünk az európai polgári kezdeményezés tekintetében, de a legfontosabb esemény a jövő héten várható. Ha minden jól megy, néhány napon belül pont kerül a kezdeményezések végrehajtási szabályait lefektető rendelet végére, és Európa polgárai hamarosan birtokukba vehetik a Lisszaboni Szerződés által megteremetett új eszközt.

Az együttdöntési eljárás első olvasatának menetrendje szerint november elején az alkotmányügyi szakbizottság elfogadta a jelentéstervezetet, amelyben több ponton módosítottuk az Európai Bizottság eredeti javaslatát. A szavazás eredményének ismeretében azonnal, még aznap este megkezdtük a tárgyalásokat a tagállamokat képviselő Tanáccsal, hiszen a jogszabálytervezetet nekik is el kell fogadniuk ahhoz, hogy életbe léphessen.

Ezek a tárgyalások, hivatalos néven trialógusok (utalván a résztvevő két társjogalkotó uniós intézményre, és a javaslatot benyújtó Bizottságra) rendkívül izgalmasak voltak. Mindegyik fél olyan elemekkel érkezett a tárgyalásokra, amelyekről köztudott volt, hogy nem, vagy csak nehezen hajlandóak engedni, amely hosszú egyezkedések és nehéz tárgyalások lehetőségét vetítette előre. Eközben az idővel is versenyt futottunk, mert mindenképpen szerettük volna még az idén lezárni a tárgyalásokat. Végül mindkét fél engedett, a november végén elfogadott jelentéshez képest is több helyen változott a - remélhetőleg - végleges szöveg. Ezek közül a legfontosabbak:
  • Hosszas viták után megállapodás született arról, hogy legalább hány tagállamból kell érkeznie a sikeres kezdeményezéshez szükséges egymillió aláírásnak. A Bizottság javaslatában szereplő egyharmad, és a Parlament által szorgalmazott egyötöd helyett a végleges változat szerint a tagországok egynegyedében határoztuk meg a küszöböt.
  • Nagy vita volt az aláíróktól megkövetelt személyes adatokkal kapcsolatban is, melynek oka a tagállamok eltérő hagyományaiban keresendő. Egyes országok ragaszkodtak ahhoz, hogy a személyazonosító számok is szerepeljenek az aláírásgyűjtő íveken, míg mások ezt elfogadhatatlannak tartották. A gordiuszi csomót így azzal vágtuk át, hogy a kétfajta aláírásgyűjtő ívet fogadtunk el, amelyekből a tagállamok kiválasztották a számukra - és adatvédelmi előírásaiknak - megfelelő változatot.
  • A kompromisszum értelmében azok írhatnak alá egy kezdeményezést, akik a saját tagállamukban választójoggal rendelkeznek az európai parlamenti választásokon is. Ahogyan arról már többször írtam, a Parlament szerette volna, ha egységesen 16 évben húzzuk meg az alsó határt, de ez végül elfogadhatatlannak bizonyult a legtöbb tagállam számára. 
  • A kompromisszumos megállapodás szerint a rendelet az elfogadást követően 12 hónappal lép életbe. A Parlament szerette volna ezt az időt hat hónapra rövidíteni, azonban a Tanács ragaszkodott a hosszabb időtartamhoz, hogy a tagállamoknak legyen idejük felkészülni a kezdeményezések zökkenőmentes lebonyolítására.

A következő héten hétfőn az alkotmányügyi bizottság szavaz a kompromisszumos javaslatról, hiszen több ponton is módosult a november végén elfogadott szöveg. Szerdán kerül sor a plenáris vitára, és várhatóan még aznap lefolytatjuk a plenáris szavazást is.

A Tanács részéről a tervezetet az állandó képviselők tanácsa (COREPER) már megvitatta, és elfogadásra javasolva továbbította azt a miniszterek tanács elé, amelynek a végső döntést kell meghoznia. Ha mindkét intézményben meglesz az elfogadáshoz szükséges többség, akkor a jogalkotási eljárás befejeződik, és megszületik a rendelet.

2010. december 1., szerda

AIDS-világnap 2010

December elseje az AIDS nemzetközi világnapja. Ma megemlékezünk azokról az emberekről, akiket a 20. század egyik legszörnyűbb betegsége vitt el, ugyanakkor ezen a napon azt is ki kell hangsúlyoznunk, hogy lehet és kell is tenni az AIDS, valamint a HIV vírus ellen.

Örömömre szolgál az ENSZ AIDS-kutatási és megelőzési szervezete, az UNAIDS idei jelentése. Ebben beszámolnak arról, hogy az új HIV fertőzöttek számában csökkenő tendencia állt be az utóbbi évtizedben. 2009-ben 33,3 millió AIDS/HIV fertőzött ember élt a Földön és ennek több mint fele nő; a statisztikák szerint évente 3,1 millióról 2,6 millióra csökkent az új fertőzöttek száma. A legjelentősebb visszaesést pont a legveszélyeztetettebb területeken, Közép- és Dél-Afrikában tapasztalták. Ez nagyrészt az AIDS gyógyszeres kezelésének köszönhető. A fejlődő országokban már nagyjából 5 millió ember kap ilyen gyógyszereket, de a szükséges anyagi fedezet előteremtése még mindig probléma.

Újból szeretném felhívni a figyelmet arra a tényre, amelyet már többször hangsúlyoztam a HIV/AIDS kapcsán: nem elég csak a gyógyszeres kezelésre, vagy a vírus elleni vakcinára költeni és energiát fordítani, hanem ugyanilyen fontos a betegséget megelőzni és láthatóvá tenni. A fertőzöttek többsége az idősek, a gyermekek és főleg a nők köréből kerül ki. Meggyőződésem, hogy a nők helyzetének javításával, megfelelő prevenciós politikával és gondos tervezéssel csökkenthető a betegek szenvedése és a fertőzés terjedése. Nőjogokkal foglalkozó EP képviselőként igyekszem mindent megtenni azért, hogy ezen a területen is előrelépést érjünk el.

Azzal a gondolattal fejezném be, amit már tavaly is szorgalmaztam az AIDS-világnap kapcsán, miszerint a megelőzés és a gyógyítás mellett ugyanolyan fontos a fertőzöttek kirekesztettségének csökkentése.