2010. október 15., péntek

Együttműködés a Fekete-tenger térségével

Nagy örömömre szolgált, hogy a héten a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Küldöttsége (PABSEC) Brüsszelben tárgyalt az Európai Parlamenttel. Számomra nagyon fontos ez a térség, hiszen tagja vagyok az EP–Moldova parlamenti vegyes bizottságnak és Moldova tagja ennek az együttműködésnek.

A tárgyaláson megfogalmazott irányelvekről a PABSEC és a Parlament közös jelentést adott ki, melyben megerősítik együttműködésüket a jövőre nézve. A jelentés létrehozásában résztvevő országok Bulgária, Grúzia, Görögország, Románia, Oroszország és Törökország voltak. A végeredmény és a hozzá tartozó javaslatok megvitatására idén novemberben kerül majd sor a Küldöttség 36. plenáris ülésen, Trabzonban.

A PABSEC 1993-ban alakult meg. Képviselőit a térség 12 különböző országa delegálta nemzeti parlamentjeikből. Célja katalizálni a tagországok elkötelezettségét a demokratikus értékek és a piacgazdaság iránt. A Küldöttség legfontosabb napirendi pontjai közé tartozik a gazdaság élénkítése, a fenntartható fejlődés támogatása, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harc, a környezetvédelem, valamint az európai és nemzetközi vonatkozó szervezetekkel való együttműködés.

A PABSEC most egy új, átfogóbb keretrendszer kialakítására törekszik, melyen belül a közös célok egyszerűbben érhetőek el. A Lisszaboni Szerződés és a PABSEC irányelvei megegyeznek, hisznek abban, hogy tevékenységük nem csak a régió, hanem Európa számára is előnyös. Most, a 21. század elején a kontinens minden országa hasonló kihívásoknak néz elébe: a gazdasági válság, a klímaváltozás, a szabályozatlan energiapolitika és a szervezett nemzetközi bűnözés mind leküzdendő akadályok és megoldandó feladatok, mellyel az EP és a PABSEC együttműködésük mostani megerősítésével közösen és hatékonyan szállhatnak harcba.

Büszke vagyok arra is, hogy az Európai Parlamentben a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) képviselőcsoport, melynek tagja vagyok, kezdeményezte először a Fekete-tengeri Régió országaival való kapcsolatok újraértelmezését és megerősítését. A szervezettel való progresszív együttműködés kiemelten fontos számunkra, hiszen a külkapcsolatok és kontinentális gazdasági ügyek egyik fő szereplője a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés.

2010. október 8., péntek

Kihívások és lehetőségek: Európa 2030-ban

A hét elején a Parlament alkotmányügyi szakbizottságában vendégül láttuk Felipe Gonzálezt, Spanyolország egykori miniszterelnökét, aki néhány hónapja felkérést kapott az Európa jövőjével foglalkozó munkacsoport vezetésére, melynek többek között Jacques Delors, Lech Wałęsa, Mario Monti és Wolfgang Schüssel is a tagja. A csoport elsődleges feladata az volt, hogy közös európai jövőképet alakítson ki a 2020 és 2030 közötti időszakra.



A munkacsoport jelentését idén, Európa-napon hozták nyilvánosságra, azonban az Európai Parlamentben most volt első alkalommal lehetőségünk megvitatni az abban foglaltakat. Nagyon örülök, hogy Felipe González elfogadta a meghívásunkat. Az alábbiakban az ülésen elmondott beszédem legfontosabb gondolatai olvashatóak.

Az "Európa 2030 - Kihívások és lehetőségek" címet viselő jelentés legfőbb megállapításával egyetértek. Az Európai Unió története fordulóponthoz érkezett.

Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy az EU megreformálása, társadalmának és gazdaságának az átalakítása nagyobb falat, mint például az Egyesült Államok esetében. Az EU egy heterogén és atipikus egység, amely politikailag és gazdaságilag azonban egyre egységesebb.

Az EU sok szempontból a játékelmélet gyakorlati példája: ami jó nekem rövidtávon, nem biztos, hogy jó nekünk hosszú távon... A nemzeti és európai érdekek összeegyeztethetőségének a kéréséről beszélek természetesen. Az európai együttműködés megszületését, az tette lehetővé, hogy az alapítók rájöttek: a szuverenitásuk egy részének a feladásával olyan gazdasági és politikai befolyásra tehetnek szert, amilyenre másképpen esélyük sem lenne. Ez a felismerés mindig lehetővé tette, hogy megoldást találjunk, hogy egy mindenki számára elfogadható kompromisszum szülessen. Az európai integráció története is ezt igazolja. Ez az oka annak, hogy az európai együttműködés történelmi távlatból nézve egyre szélesebb és egyre mélyebb. Ezért bízom abban, hogy Európa végül ismét képes lesz alakítani társadalmát és gazdaságát, képes lesz újradefiniálni szerepét a mai világban. Ne felejtsük el, hogy a EU története nem más, mint újradefiniálások végtelen sora.

Világosan ki kell mondanunk, mi az európai érdek. Az európai érdek mindannyiunk nemzeti érdeke hosszú távon. A jelentés jó kiindulópont, de a munkát folytatnunk kell.

2010. október 7., csütörtök

Egyenlő védelmet minden európai nő számára!

Az Európai Parlament néhány héttel ezelőtti döntését követően pénteken az Európai Unió igazságügyminiszterei is tárgyalnak az európai védelmi határozatról. Ez rendkívül fontos ügy az Európai Unióban élő nők számára, hiszen a védelmi határozattal célja, hogy az erőszakot elszenvedő nők Európa valamennyi országában ugyanolyan védelemben részesülhessenek, mint amilyent otthon is élvezhetnek. A parlamenti jelentés fokozott figyelmet fordít a gyermekek és a fiatal lányok védelmére.

Megközelítőleg százezer távoltartási rendelet van jelenleg érvényben Európában annak érdekében, hogy a zaklatók ne tudják elérni vagy fenyegetni áldozataikat. Ezek a bűncselekmények legtöbbször nők ellen irányulnak. Az Európai Bizottság statisztikái szerint az összes európai nő 20-25%-a szenvedett el már valamilyen fizikai erőszakot legalább egyszer életében és több, mint 10%-uk vált szexuális erőszak áldozatává. Ezek a számok jól érzékeltetik: az erőszak maga a nyers valóság sok európai nő számára, és ez indokolttá teszi, hogy az ügyet az európai kormányoknak komolyan kell venniük.  

A jelenlegi jogi keretek között ugyanakkor az egyik tagállamban kibocsátott védelmi határozat a másik tagállamban nem érvényes. Így hiába alapvető jog a szabad mozgás joga az európai uniós polgárok számára, a másik tagállamban a védelem hiánya korlátozza ennek a szabadságnak a maradéktalan érvényesülését. A nők védelme ugyanakkor nem függhet attól, hogy épp hol élnek – ezt a jogi hézagot a nők védelmének érdekében be kell foltozni!

A végleges döntéshez ezúttal is szükség van a tagállamokat képviselő Tanács támogatására. Szerencsére a spanyol elnökség kiemelt figyelmet fordított az európai védelmi határozatra, és reményeim szerint a belga elnökség is követni fogja a példájukat. Különféle jogi akadályokra való hivatkozás helyett a Tanácsnak be kell bizonyítania, hogy az EU mindenkinek biztosítani kívánja a mozgásszabadságot és az egyenlő védelmet.

2010. október 1., péntek

Találkozás a nemzeti parlamentekkel

A blog rendszeres olvasói számára valószínűleg nem újdonság, hogy az elmúlt hónapokban számtalan egyeztetést folytattam az európai polgári kezdeményezésről. A tegnapi találkozónk azonban kiemelkedett ezek közül: ez volt eddig a legnagyobb szabású esemény a témában. Az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottsága meghívására Brüsszelbe látogattak a tagállamok nemzeti parlamentjeinek képviselői, hogy elmondják, mit gondolnak a polgári kezdeményezés készülő végrehajtási szabályainak egyes elemeiről valamint Andrew Duff kollégámnak az európai választási rendszer reformjáról szóló - most készülő - jelentéséről.



Mindenekelőtt azt volt a legjobb látni, hogy a nemzeti parlamentek mennyire komolyan veszik a Lisszaboni Szerződés által is megerősített szerepüket az uniós jogalkotásban. Ezt jól jelzi, hogy a tegnapi rendezvényen minden tagállam törvényhozásából érkeztek képviselők. Ugyanakkor a parlamentek fokozott érdeklődésével korábban már többször is szembesültem: nagy segítséget jelentett, hogy már a munkánk legelején rendelkezésünkre álltak a polgári kezdeményezés főbb elemeivel kapcsolatos állásfoglalásaik, amelyeket nemcsak a nemzeti parlamentek, de sok esetben a tartományi törvényhozások is elkészítettek és eljuttattak nekünk. Nyáron közzétett munkadokumentumunk, és a jelentés készülő tervezete is ezen vélemények maximális figyelembe vételével készültek.

Ennek a szoros együttműködésnek is köszönhető, hogy a tegnapi ülésen a tartalmi elemekkel kapcsolatban már nem merültek fel váratlan dolgok. Sajnos egyre inkább megszokott, hogy szélsőséges álláspontok és megnyilvánulások is előfordulnak, de ezek mögött egy elenyésző (ám annál hangosabb) kisebbség áll csupán, a komoly munkára így nincsenek hatással. Nem tudok ugyanakkor szó nélkül elmenni azok mellett a hozzászólások mellett, amelyek szerint a polgári kezdeményezés egy "látszatintézkedés", amely nem fog javulást hozni az európai demokrácia minőségében. Biztos vagyok, hogy az ilyen álláspontok mögött csak tájékozatlanság vagy esetleg a tudatos félrevezetés szándéka állhat. Mindenestre kíváncsi lennék, hogy milyen jobb megoldást tudnának ajánlani a polgári kezdeményezés helyett...

A hivatalos felszólalásokon kívül a folyosói beszélgetések is érdekesek voltak számomra, mivel - újból - megtapasztalhattam a polgári kezdeményezés iránti felfokozott várakozást. Sokan már kész ötletekkel rendelkeznek és csak a startpisztoly eldördülésére várnak. Továbbra is azon dolgozunk, hogy ez minél előbb bekövetkezzen.