A hét elején a Parlament alkotmányügyi szakbizottságában vendégül láttuk Felipe Gonzálezt, Spanyolország egykori miniszterelnökét, aki néhány hónapja felkérést kapott az Európa jövőjével foglalkozó munkacsoport vezetésére, melynek többek között Jacques Delors, Lech Wałęsa, Mario Monti és Wolfgang Schüssel is a tagja. A csoport elsődleges feladata az volt, hogy közös európai jövőképet alakítson ki a 2020 és 2030 közötti időszakra.
A munkacsoport jelentését idén, Európa-napon hozták nyilvánosságra, azonban az Európai Parlamentben most volt első alkalommal lehetőségünk megvitatni az abban foglaltakat. Nagyon örülök, hogy Felipe González elfogadta a meghívásunkat. Az alábbiakban az ülésen elmondott beszédem legfontosabb gondolatai olvashatóak.
Az "Európa 2030 - Kihívások és lehetőségek" címet viselő jelentés legfőbb megállapításával egyetértek. Az Európai Unió története fordulóponthoz érkezett.
Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy az EU megreformálása, társadalmának és gazdaságának az átalakítása nagyobb falat, mint például az Egyesült Államok esetében. Az EU egy heterogén és atipikus egység, amely politikailag és gazdaságilag azonban egyre egységesebb.
Az EU sok szempontból a játékelmélet gyakorlati példája: ami jó nekem rövidtávon, nem biztos, hogy jó nekünk hosszú távon... A nemzeti és európai érdekek összeegyeztethetőségének a kéréséről beszélek természetesen. Az európai együttműködés megszületését, az tette lehetővé, hogy az alapítók rájöttek: a szuverenitásuk egy részének a feladásával olyan gazdasági és politikai befolyásra tehetnek szert, amilyenre másképpen esélyük sem lenne. Ez a felismerés mindig lehetővé tette, hogy megoldást találjunk, hogy egy mindenki számára elfogadható kompromisszum szülessen. Az európai integráció története is ezt igazolja. Ez az oka annak, hogy az európai együttműködés történelmi távlatból nézve egyre szélesebb és egyre mélyebb. Ezért bízom abban, hogy Európa végül ismét képes lesz alakítani társadalmát és gazdaságát, képes lesz újradefiniálni szerepét a mai világban. Ne felejtsük el, hogy a EU története nem más, mint újradefiniálások végtelen sora.
Világosan ki kell mondanunk, mi az európai érdek. Az európai érdek mindannyiunk nemzeti érdeke hosszú távon. A jelentés jó kiindulópont, de a munkát folytatnunk kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése