2013. szeptember 5., csütörtök

Női kvótát vezet be az Európai Központi Bank, de a fejlett világ nagy része még mindig a múltban él

Az európai és észak-amerikai jegybankok vezetőtestülteiben az 1970-es években jelentek meg az első női tagok, a számuk azonban azóta is alacsony maradt. A The Economist hetilap minapi cikkében hivatkozott statisztikai adatok szemléletesen mutatják be a problémát:



Jól látszik, hogy ezen a területen a nemek közötti esélyegyenlőség nemcsak, hogy nem érvényesül, de még javuló tendencia sem figyelhető meg. Így a jogi eszközökkel való beavatkozás nélkül évtizedek múlva sem érhetjük el a nők valós, teljes népességen belüli arányát a jegybankok vezetőtestületeiben.

A jegybankok szakpolitikai bizottságaiba, amelyek az alapkamatok meghatározásával illetve a bankrendszer felügyeletével foglalkoznak, elsőként az 1970-es években választottak meg női tagokat. A kezdeti alacsony arányuk azonban az azóta eltelt közel öt évtizedben sem növekedett számottevően, és Svájcban például még sohasem kaphatott nő szerepet a monetárispolitikai döntések meghozatalában.

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsában 15 év alatt mindössze két nő fordult meg, és 2010 óta kizárólag férfiak vesznek részt a testület munkájában, mióta az Ausztria által delegált Gertrude Tumpel-Gugerell távozott a testületből. Tavaly októberben az EKB Igazgatósága új tagjának megválasztásakor hetekre elakadt a folyamat, mivel az Európai Parlament elfogadhatatlannak tartotta, hogy egy újabb férfi megválasztásával a diszkriminatív helyzet továbbra is fennmaradjon.

Az Európai Parlament határozott fellépése megtette a hatását. A napokban jelentette be az EKB, hogy a 2019-ig a nők arányát a felsővezetésben 14-ről 28 százalékra, a középvezetők között pedig 17 százalékról 35 százalékra fogják megemelni. A léptéken lehet vitatkozni, ugyanakkor úgy látom, hogy a döntéssel az Európai Unió egyik alapintézménye fontos lépést tett a jól képzett nők munkaerőpiaci helyzetének javítása, és az igazságtalan helyzet felszámolása felé. A döntés különösen jó időpontban született: egyrészt, mert most zajlik a vita egy egész Európára kiterjedő nőikvóta-szabályozás bevezetéséről, másfelől pedig mert az EKB - a bankunió kialakítása miatti megnövekedett feladatkörei miatt - jelentős bővülés elé néz a közeljövőben.

Követendő példát az Európai Unión kívül is találhatunk: Norvégiában 40 százalékos női kvóta van érvényben, de 2002 és 2011 között a tagok felét adták nők, míg az amerikai Fedben 11 férfire jut 6 nő. Sajnos azonban még a gazdaságilag fejlett országok között is csak kivételnek számítanak ezek a példák, és a nyugati országok többsége, amelyek más esetekben szeretik kioktatni a világ többi részét, ebben a kérdésben maguk is a múltban élnek.