Polgári kezdeményezés: az utolsó hét

Fontos hetek állnak mögöttünk az európai polgári kezdeményezés tekintetében, de a legfontosabb esemény a jövő héten várható. Ha minden jól megy, néhány napon belül pont kerül a kezdeményezések végrehajtási szabályait lefektető rendelet végére, és Európa polgárai hamarosan birtokukba vehetik a Lisszaboni Szerződés által megteremetett új eszközt.

Az együttdöntési eljárás első olvasatának menetrendje szerint november elején az alkotmányügyi szakbizottság elfogadta a jelentéstervezetet, amelyben több ponton módosítottuk az Európai Bizottság eredeti javaslatát. A szavazás eredményének ismeretében azonnal, még aznap este megkezdtük a tárgyalásokat a tagállamokat képviselő Tanáccsal, hiszen a jogszabálytervezetet nekik is el kell fogadniuk ahhoz, hogy életbe léphessen.

Ezek a tárgyalások, hivatalos néven trialógusok (utalván a résztvevő két társjogalkotó uniós intézményre, és a javaslatot benyújtó Bizottságra) rendkívül izgalmasak voltak. Mindegyik fél olyan elemekkel érkezett a tárgyalásokra, amelyekről köztudott volt, hogy nem, vagy csak nehezen hajlandóak engedni, amely hosszú egyezkedések és nehéz tárgyalások lehetőségét vetítette előre. Eközben az idővel is versenyt futottunk, mert mindenképpen szerettük volna még az idén lezárni a tárgyalásokat. Végül mindkét fél engedett, a november végén elfogadott jelentéshez képest is több helyen változott a - remélhetőleg - végleges szöveg. Ezek közül a legfontosabbak:

• Hosszas viták után megállapodás született arról, hogy legalább hány tagállamból kell érkeznie a sikeres kezdeményezéshez szükséges egymillió aláírásnak. A Bizottság javaslatában szereplő egyharmad, és a Parlament által szorgalmazott egyötöd helyett a végleges változat szerint a tagországok egynegyedében határoztuk meg a küszöböt.
• Nagy vita volt az aláíróktól megkövetelt személyes adatokkal kapcsolatban is, melynek oka a tagállamok eltérő hagyományaiban keresendő. Egyes országok ragaszkodtak ahhoz, hogy a személyazonosító számok is szerepeljenek az aláírásgyűjtő íveken, míg mások ezt elfogadhatatlannak tartották. A gordiuszi csomót így azzal vágtuk át, hogy a kétfajta aláírásgyűjtő ívet fogadtunk el, amelyekből a tagállamok kiválasztották a számukra - és adatvédelmi előírásaiknak - megfelelő változatot.
• A kompromisszum értelmében azok írhatnak alá egy kezdeményezést, akik a saját tagállamukban választójoggal rendelkeznek az európai parlamenti választásokon is. Ahogyan arról már többször írtam, a Parlament szerette volna, ha egységesen 16 évben húzzuk meg az alsó határt, de ez végül elfogadhatatlannak bizonyult a legtöbb tagállam számára. 
• A kompromisszumos megállapodás szerint a rendelet az elfogadást követően 12 hónappal lép életbe. A Parlament szerette volna ezt az időt hat hónapra rövidíteni, azonban a Tanács ragaszkodott a hosszabb időtartamhoz, hogy a tagállamoknak legyen idejük felkészülni a kezdeményezések zökkenőmentes lebonyolítására.

A következő héten hétfőn az alkotmányügyi bizottság szavaz a kompromisszumos javaslatról, hiszen több ponton is módosult a november végén elfogadott szöveg. Szerdán kerül sor a plenáris vitára, és várhatóan még aznap lefolytatjuk a plenáris szavazást is.

A Tanács részéről a tervezetet az állandó képviselők tanácsa (COREPER) már megvitatta, és elfogadásra javasolva továbbította azt a miniszterek tanács elé, amelynek a végső döntést kell meghoznia. Ha mindkét intézményben meglesz az elfogadáshoz szükséges többség, akkor a jogalkotási eljárás befejeződik, és megszületik a rendelet.