Ferihegy átkeresztelése: a hatalom fitogtatása vagy figyelem elterelés?

A vita Ferihegy átkereszteléséről folyik. A Tárcaközi Földrajzinév-bizottság nem támogatja a kormány tervét, miszerint a reptér új neve Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér legyen. A bizottság nem sokáig tud ellentmondani a kormány javaslatának, ugyanis már egy új kormányrendeleten gondolkoznak, eszerint várhatóan kisebb létszámmal működne a bizottság, és számos jogkört is elvennének tőlük.

Bár nincs annyira a köztudatban, de Ferihegyet nem Gyurcsány Ferencről nevezték el, akitől még mindig annyira tart a Fidesz, hanem Mayerffy Xavér Ferencről, akinek a 19. században szőlőbirtokai voltak e területen. Annyit még érdemes tudni róla, hogy német származású, aki öntudatos magyar polgárrá vált, és aki hasznos dolgokat vitt véghez, ezért talán megérdemelné, hogy a neki állított emléken ne változtassunk.

Az továbbra sem világos, hogy mi értelme a névváltoztatásnak éppen most, akár csak részben is és miért éppen Liszt Ferencre. Nem arról van szó, hogy Liszt Ferenc nem érdemelné meg, csak neki már így is számos emléket állítottak, mint például az egész alakos szobrok Pécsett, Esztergomban, Szegeden, a budapesti Operaház épületének homlokzatán is látható, Weimarban a Park an der Ilm-ben, továbbá nevét viseli több intézmény (pl. egyetem, múzeum), számos közterület, valamint egy kisbolygó (3910 Liszt), a Merkúr bolygón található egyik kráter és még sorolhatnánk.

A bizottság inkább a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest-Ferihegy elnevezést támogatja. Dutkó András, a bizottság elnökének nyilatkozata szerint a Ferihegy név elhagyása nem lenne szerencsés, mert a kormány által javasolt név tulajdonképpen egymás mellé szórt tulajdonnevek halmozásából áll, ami így valószínűleg nem is tudna elterjedni a köznyelvben.

Nagyon furcsa egybeesés, hogy azután indult el elbocsátási hullám, miután sokan nem támogatták a kormány általi javaslatot. Elsőként Dutkó András elnöki megbízatását vonták vissza azonnali hatállyal. Mindezt természetesen indoklás nélkül tették. Pedig az ok egyértelmű, hiszen már hét éve vezető a bizottságnál és nemrégiben hosszabbították meg ezt a posztját 2013-ig. Majd a földrajzi nevekről döntő bizottság több tagját is kirúgták, többeknek a bizottsági tagságát vették el és olyan is akadt, akit nem a bizottságból távolítottak el, hanem a bizottsági tevékenységüktől független munkahelyről. Továbbá megkapta felmondólevelét a Földmérési és Távérzékelési Intézet egyik munkatársa, Mikesy Gábor is, akinek szaktudása pótolhatatlan a jelenlegi projekteknél.

Ezzel a rendeletmódosítással pedig a kormány ismételten csak azt bizonyítaná, hogy ha valaki nem úgy gondolkozik, mint ő, akkor hatalmával visszaél, fenyegetőzik, kormányrendeletet módosít, csonkítja mások hatáskörét vagy éppen megszünteti azt.

Lássuk be, hogy ez a névváltoztatás nemcsak szükségtelen, hanem még sok kellemetlenséget is okozhat az adminisztrációban és felesleges költségeket is jelent.

Felvetődik tehát a kérdés, hogy ez igazából csak egy figyelem elterelésként szolgáló eszköz vagy ismételten a hatalmát akarja fitogtatni a Fidesz?

Az embereket nem szabad potenciális terroristaként kezelni!

Az elmúlt hónapokban az európai polgári kezdeményezésről szóló jelentésem tette ki a parlamenti munkám legnagyobb részét, és ez jól látszott a blogon szereplő témákban is. Most, hogy a jelentés parlamenti vitája befejeződött, úgy gondolom, eljött az ideje, hogy más szakterületeimről is hírt adjak itt. Remek alkalom ehhez, hogy a napokban a közlekedésügy terén egy igen fontos kezdeményezést jelentett be az Európai Bizottság a nemzetközi légijáratok utasaitól begyűjtött adatokat szabályozásáról. A javaslat értelmében Európa biztonságának fokozása érdekében az EU területére érkező vagy onnan induló járatokat üzemeltető légitársaságoknak részletes adatokat kellene szolgáltatniuk az utasokról. Minden olyan személytől, aki terrorizmussal, drogkereskedelemmel, embercsempészettel vagy más súlyos bűncselekménnyel hozható összefüggésbe megtagadnák a beszállást, vagy akár azonnal le is tartóztathatják őket.

Az utasadat-nyilvántartási rendszert már a világ számos más részén alkalmazzák, így az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is. (Így az oda utazó európaiak adatait is továbbítják a célország hatóságai felé.) Ezek az országok valamint az Európai Unió tagállamai közül is többen határozottan kiállnak a rendszer mellett, mivel szerintük a tapasztalatok igazolják annak sikerességét.

Vitathatatlan, hogy lépéseket kell tennünk a biztonság növelése érdekében, azonban eddigi tapasztalataim szerint a Bizottság és a tagállamok olykor nem fordítanak kellő figyelmet a személyes adatok és a magánélet védelmének fontosságára. Jól mutatja ezt a testszkennerek esete, amelyről hosszú vitákat folytattunk az EP-ben az elmúlt évben.

Az új szabályok kialakításában a Parlament egyenrangú társjogalkotóként vesz részt, így a tárgyalások során alkalmunk lesz ezeket az aggályainkat felvetni, és megfelelő garanciákat beépíteni a jogszabályba. Részletesen meg kell hallgatnunk az utasadatokat már gyűjtő országok tapasztalatait. Az utasadat-gyűjtést ellenzők szerint elegendő lenne a meglévő tagállami adatbázisok egyesítése, és nincs szükség egy újabb - érzékeny személyes adatokat tartalmazó - rendszerre. Kíváncsian várom, melyik oldal tudja jobban alátámasztani az álláspontját. Egy biztos: az Európai Parlament támogatását csak meggyőző érvekkel lehet majd megszerezni ebben a vitában, de az összes utast (és tovább folytatva a gondolatmenetet: valamennyi polgárt) semmi esetre sem lehet potenciális terroristaként kezelni!