Az EU-AKCS Közös Parlamenti Közgyűlés egyike az Európai Parlament küldöttségeinek, melyek feladata, hogy fenntartsák és kialakítsák az EP nemzetközi kapcsolatait. Ennek megfelelően a küldöttségek munkája egyrészről az Európai Unió hagyományos partnerei közé tartozó államok parlamentjeivel való kapcsolatok fenntartására és fejlesztésére, másrészről a harmadik országokban azon alapelvek előmozdítására irányul, amelyeken az Európai Unió nyugszik, vagyis a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és szabadságjogok és a jogállamiság tiszteletben tartása.
Az EU-AKCS Közös Parlamenti Közgyűlés a maga nemében egyedülálló szervezet a világon. Azzal a céllal hozták létre, hogy közös fórumot biztosítson az Európai Közösség valamint a Cotonou-i Megállapodást aláíró afrikai, karibi és csendes-óceáni térség országai megválasztott képviselői számára. Ez az egyetlen nemzetközi közgyűlés a világon, amelyben különböző országok képivselői rendszeresen találkoznak az Észak és Dél közötti együttműködés előmozdítása érdekében.
A legutóbbi közgyűlésre a magyar elnökség alatt Budapesten került sort, most pedig a togói Loméban került sor a találkozóra. Habár a hivatalos programok csak hétfőn kezdődtek, szombatra Női Fórumot szerveztünk, amely mára elmaradhatatlan kisérőrendezvényévé vált a csúcstalálkozónak. A fórumra, amelyen ezúttal a nők fejlesztéspolitikában betöltött szerepéről hangzottak el előadások, elfogadta a meghívásunkat az AKCS Csoport főtitkára és a házigazda togói kormány több tagja is.
A plenáris közgyűléseket szakbizottságban készítjük elő, amelyek szintén szombaton üléseztek. Ezek közül a politikai bizottságnak vagyok a tagja, azonban egy hiányzó kollégát helyettesítve a gazdasági bizottság ülésén is részt vettem, ahol az áringadozásoknak valamint a mezőgazdasági termékek globális piaca működésének az élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásairól készített jelentést mutattam be a képviselőtársaknak.
A fiatalok foglalkoztatottsági helyzete nemcsak Európában, hanem az AKCS-országokban is egyre súlyosabb, és az arab tavasz eseményei is arra intenek bennünket, hogy a béke és stabilitás fenntartásához elengedhetetlen a fiatalok problémáinak hatékony kezelése, mindenekelőtt a foglalkoztatottsági helyzetük javítása. Vasárnapi munkacsoport-ülésünket ezért teljes egészében a fiatalkori munkanélküliség problémájának szenteltük. Úgy gondolom, hogy a demográfiai folyamatokat figyelembe véve a probléma figyelmen kívül hagyása és a megoldás elodázása elkerülhetetlenül konfliktusokhoz és instabilitáshoz fog vezetni már a közeli jövőben is. A fiatalok értékei a társadalmainknak, és közös felelősségünk, hogy ne hagyjuk veszni a bennük rejlő lehetőségeket.
A Közgyűlés hivatalos megnyitójára hétfőn került sor. Az üléseken - hasonlóan az EP plenáris üléseihez - lehetőségünk van kérdéseket feltenni az Európai Bizottságnak, amely fontos szerepet tölt be az Európai Unió fejlesztési együttműködési politikájának működtetésében. Szóbeli kérdésben arról kérdeztem a Bizottságot, hogy az milyen módon tervezi támogatni az uniós fejlesztési alapokból az új típusú tuberkolózis elleni vakcinák fejlesztését. Ez a betegség még mindig komoly közegészségügyi problémákat jelent a fejlődő országok számára. (A kérdést szintén egy kollégám nevében tettem fel, aki nem tudott jelen lenni Loméban.) Válaszában a Bizottság kiemelte, hogy jelentős összegekkel támogatják az új oltóanyagok fejlesztését célzó kutatásokat, azonban a kutatások valamint a 2014 utáni uniós költségvetésről folytatott tárgyalások korai szakaszában még nem tudtak a pénzügyi lehetőségekről pontos válasszal szolgálni. Remélem ugyanakkor, hogy az uniós fejlesztési politika továbbra is prioritásként fogja kezelni, hogy a fejlődő országok jó minőségű és hatékony vakcinához jussanak.
A Közgyűlés foglakozott továbbá a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésének következményeivel is. Ennek kapcsán elmondtam: az intézményi reformok és a válság nem szolgáltathat okot arra, hogy az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni partnerség szerepét leértékeljük. Az EU hosszú ideig elhanyagolta ezeket a partnereit, vetélytársaink, a világ felemelkedő új globális hatalmai pedig ezt ki is használták. A térség fejlesztésében betöltött szerepünket sem leépíteni, sem csökkenteni nem szabad, és ezt különösen szem előtt kell tartanunk a 2014 utáni időszakra vonatkozó, többéves költségvetési keret tárgyalásai során.
A Lisszaboni Szerződés újításai mind az EU, mind pedig az AKCS-országok számára előnyökkel járnak. Ezeket ki kell használnunk az együttműködésünk kiterjesztésével, továbbfejlesztésével: a fejlesztő-megsegített viszonynak fokozatosan át kell adnia a helyét az egyenrangú partnerségnek.
Az EU-AKCS Közös Parlamenti Közgyűlés következő ülésére 2012 májusában, Dániában kerül sor.
