Európa–India: Együtt a nők jogaiért

Visszatekintés az elmúlt hét fontosabb eseményeire

Szerda délután a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) indiai delegációjának tagjaival találkoztam Brüsszelben, az Európai Szocialisták Pártja központjában. Elmondhatom, hogy hosszú évek óta kiváló a kapcsolat brüsszeli, washingtoni és budapesti FES irodákkal. Az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezetét képviselve, áttekintést adtam az uniós esélyegyenlőségi kezdeményezésekről, a tárgyalás alatt álló javaslatokról, s végül az Európai Unió és India közötti kapcsolatok fejleményeit is áttekintettük.

A delegáció olyan indiai, esélyegyenlőséggel foglalkozó szakemberekből állt, akik részt vesznek a FES „EU-szakpolitikák a nők szerepének erősítéséért és a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítéséért” elnevezésű nemzetközi párbeszéd-programjában. Ennek részeként, az indiai szakemberek megismerhették az uniós döntéshozatali rendszert – különös tekintettel az esélyegyenlőségre.

A találkozó remek lehetőséget kínált arra, hogy megoszthassuk egymással tapasztalatainkat, valamint az Európai Unióban és Indiában jellemző kihívásokat. Az ESZP idén húsz éves nőszervezetének kampányai és további tevékenységei hasznos tapasztalatul szolgálhatnak indiai kollégáinknak is. A nemek közötti egyenlőség az élet számos területén – köztük a politikában is – kiemelt szerepet kap kampányaink során. Végső célunk, hogy elérjük az 50-50 százalékos arányt. Mindezek mellett, a nők és a férfiak közötti bérolló bezárása, a szegénység elleni harc és a szociális igazságosság azok a fő területek, ahol sikerült már számos sikert elérnünk, de még nagyon sok harcot kell megvívnunk.

Az eszmecsere során bemutattam nőszervezetünk példaértékűnek számító kezdeményezéseit. Ilyen volt például „Az én testem, az én jogaim" elnevezésű kampány is, amely a nők, főleg az édesanyák jogaiért állt ki.  A nők egyenlő élvezzenek jogokat, függetlenül attól, melyik részén élnek a világnak!

A nők elleni erőszak is fontos pontja volt a beszélgetésnek. Számos országban – sajnos Magyarországon is – egyre gyakoribbak azok a felháborító, brutális történetek, amelyek elszenvedői többnyire nők. Emlékezzünk csak vissza: nem is olyan régen a már függetlenként ténykedő, volt fideszes Balogh József országgyűlési képviselő súlyosan bántalmazta élettársát. A Magyar Szocialista Párt nevében fel is szólítottuk a közéletből való távozásra, ám erre nem volt hajlandó. Pontosan ezek a tragikus történetek azok, amelyek ellen fel kívánunk lépni. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy ezek a bűncselekmények ne történhessenek meg, az elkövetők pedig elnyerjék méltó büntetésüket. Indiában a szexuális erőszak igen komoly problémát jelent, s az illetékes szervek nem találják a megfelelő eszközöket ezek megfékezésére, ami az egyik legégetőbb kérdés, s amit mihamarabb meg kell oldani az indiaiaknak is!

Az Európai Unió és India közötti kapcsolatot tekintve, elmondhatjuk, hogy a felek jelentős kereskedelmi partnerei egymásnak, s az új EU-India szabadkereskedelmi megegyezés ezen még inkább lendíthet. A gazdasági dimenzión túl, alapvető értékeink is sokban egyeznek, hiszen erős a demokráciában és az emberi jogokban való hitünk, amely a szolidaritáson alapul. Közös célunk, hogy a terrorizmust visszaszorítsuk, az erőszakos szervezeteket támogató országok ellen közösen fellépjünk.

Szomorú esemény árnyékolta be hetünket. Francia szociáldemokrata barátunkat, Pierre Mauroy-t veszítettük el. A francia és európai szociáldemokrácia egyik legkiemelkedőbb alakja volt, aki korábban Franciaország miniszterelnökeként, a Szocialista Internacionálé elnökeként, Lille polgármestereként, valamint a Jean Jaurès Alapítvány elnökeként, fáradhatatlanul kűzdött az egyenlőbb és igazságosabb társadalomért, valamint a progresszív értékekért. A Francois Mitterand elnöksége alatt általa vezetett francia kormány számos, kulcsfontosságú társadalmi reformot vitt végbe. Így például az ő nevéhez fűződik a halálbüntetés eltörlése Franciaországban.

Mi, magyarok, különösen sokat köszönhetünk Pierre Mauroy-nak, aki elkötelezetten támogatta a magyarországi progresszív törekvéseket. Részt vett a nemek közötti esélyegyenlőség előmozdítása érdekében elindított „sárga sálas” mozgalmunkban, az utóbbi években pedig a Jean Jaurès Alapítványon keresztül segítette a magyar aktivisták képzését.

Részvétünket és együttérzésünket fejezzük ki az elhunyt családjának és barátainak. Emlékét megőrizzük, az általa megtestesített progresszív értékeket pedig mi védelmezzük tovább.

Európa Naptól az ACP-közgyűlésig

A hét az Európai Parlamentben és azon kívül (2011. május 9-15.)

Az elmúlt héten került sor az Európai Parlament májusi plenáris ülésére, ahol a legnagyobb figyelmet kétségkívül a határok nélküli Európát és a schengeni vívmányokat veszélyeztető tagállamok ügye élvezte, azonban a szakterületeimen is születettek fontos döntések. Mindenek előtt azonban szeretnék kitérni az Európa nap alkalmából tartott megemlékezésre, ahol a Schuman nyilatkozaton túl az Európai Unió zászlajának negyedszázados évfordulójáról is megemlékeztünk. Jerzy Buzek elnök úron kívül jelen volt elődje Hans-Gert Pöttering is, a magyar elnökséget pedig Győri Enikő államtitkár képviselte. Jóleső érzés volt, hogy az aznap estre rendezett strasbourgi hangversenyen Beethoven elmaradhatatlan Örömódája mellett Liszt Ferenc magyar rapszódiái is felcsendültek.



Kiemelkedő jelentőségűnek tartom, hogy az EP támogatta az Európai Bizottsággal közös lobbiregiszter felállítását, amelyet a kevésbé pejoratív “átláthatósági nyilvántartás”-nak kereszteltük el. A megalapozott döntéseink meghozatalához komoly segítséget jelentenek az egyes érdekérvényesítő-szervezetek munkatársai, szakértői, azonban az elmúlt időszak botrányai is megmutatták, hogy a rendszer javításra szorul. Írásbeli hozzászólásomban kifejtettem, hogy a mindenki számára hozzáférhető nyilvántartás komoly lépés az átláthatóság növelése és a polgárok bizalmának megerősítése felé, azonban további intézkedéseket is szükségesnek tartok. Ha minden a tervek szerint halad, a nyilvántartás már júniusban működni fog, és ahhoz a harmadik fontos uniós intézmény, a Tanács is csatlakozni fog.

A közlekedési bizottság tagjaként és az intelligens közlekedési rendszerek parlamenti témafelelőseként régóta figyelemmel kísérem a közlekedésbiztonsággal foglalkozó uniós kampányokat, köztük az eSafety Challenge projektet is, amelynek részeként szerdán a Strasbourgba látogatott Michael Schumacher. A forma-1-es világbajnok szorgalmazta, hogy minden új gépjárművet szereljenek fel a legújabb intelligens közlekedésbiztonsági eszközökkel. Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam: a statisztikák is alátámasztják, hogy a legmodernebb berendezésekkel, így például stabilitáskontrollal és elektronikus segélyhívóval felszerelt intelligens autók több ezer emberélet megmentéséhez járulhatnak hozzá.



Szerdán az EU és India közötti szabadkereskedelmi megállapodásról fogadtunk el határozatot, amelyről már ezen a blogon is olvashattak a márciusi indiai látogatásom kapcsán. Akkor írtam a kívánatosnál lassabban haladó tárgyalásokról, és sajnos azóta sem sok előrelépés történt. A határozatban a tárgyalások év végi befejezésére szólítottuk fel a feleket, valamint arra, hogy az egyezmény a viszonosság elvének teljes körű érvényesítése mellett valamennyi ipari termékre terjedjen ki. A Parlament azt is szeretné elérni, hogy az egyezmény kötelező erejű emberi jogi, környezetvédelmi és társadalompolitikai rendelkezéseket is tartalmazzon. Remélem, a tárgyalásokat vezető Európai Bizottság sem csak a szavakban lesz eltökélt az európai értékek érvényesítésében.

A plenáris ülés utolsó napján, csütörtökön az esélyegyenlőség került előtérbe. Két jelentést is elfogadtunk az oktatásról, melynek kapcsán alkalmunk nyílt megvitatni, hogy milyen reformokra lenne szükség az uniós oktatási és ifjúsági programokban. A Parlament ezúttal is határozottan kiállt a legrászorultabbak mellett: egyértelműen kinyilvánítottuk, hogy a fiatal szülőknek, az oktatásba visszatérni kívánóknak és a fogyatékkal élők számára külön forrásokat kell biztosítani, hogy támogathassuk őket céljaik megvalósításában. Közismert tény, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség felszámolását az oktatásban kell kezdeni. Ezt nagyban elősegítené, ha a lányokat a műszaki és természettudományi területen való továbbtanulásra ösztönöznénk, míg a fiúk körében a pedagógusi és szociális jellegű munkaköröket népszerűsítenénk.

A hét végére szerencsére budapesti esemény is jutott. Szombaton kezdődött és szerdán ér véget az Európai Unió és az afrikai, karibi és csendes-óceáni (ACP) országok közös parlamenti közgyűlése, amelynek a munkájában az Európai Parlament által delegált tagjaként vettem részt. Habár a formális megnyitóra csak ma kerül sor, már a hétvégén is több munkacsoport-ülést tartottunk, valamint szombaton Női Fórumot rendeztünk. A fórum társelnökeként nagyon büszke vagyok a sikerre: közel kétszázan voltak kíváncsiak a rendezvényre, többek között az ACP főtitkára is. A közgyűlés a hivatalos megnyitóval és a fejlesztéspolitikáért felelős biztos részvételével ezen a héten folytatódik.

EU-India: fejlődő kapcsolatok

Az elmúlt napokat Brüsszeltől távol, az indiai Új-Delhiben töltöttem, ahová az Európai Szocialisták Pártja (PES) és a Progresszív Tanulmányok Európai Alapítványa (FEPS) delegációjának tagjaként utaztam. A látogatásra egy nagyon izgalmas időszakban kerül sor, amit jól jelez, hogy szinte egymásnak adják a kilincset az uniós delegációkat: bennünket például már a jövő héten az Európai Parlament hivatalos delegációja követ, amelyet liberális képviselőtársam, Graham Watson vezet.

Az Európai Unió India legfontosabb kereskedelmi partnere, érthető tehát Európa intenzív érdeklődése a szubkontinensnyi ország felé - különösen most, néhány héttel az áprilisban és májusban esedékes tartományi választások előtt. Ezen kapcsolatokban azonban a kétoldalú viszonyok a meghatározóak: India Németországgal, Franciaországgal, az Egyesült Királysággal stb. akart kereskedni, az európai egység mintha láthatatlan lett volna számára. Éppen ezért tartom nagy jelentőségű, pozitív fejleménynek, hogy az EU és India kapcsolatai az utóbbi időben - mind politikai, mind pedig gazdasági téren - dinamikusan fejlődnek: a tavaly decemberi éves csúcstalálkozón megállapodás született az EU-India stratégiai partnerség politikai dimenziójának továbbfejlesztéséről, és jelenleg is folynak a 2007-ben kezdődött tárgyalások a szabadkereskedelmi egyezményről. Habár az indiai piac már korántsem olyan zárt az európai cégek előtt, mint amilyen volt húsz évvel ezelőtt, a szabadkereskedelmi egyezmény megkötésétől mindkét fél a gazdasági kapcsolatok intenzív növekedését várja. Egyes becslések szerint a két fél közötti éves forgalom értéke a mai 72 milliárd euróról pár év alatt százmillió euró fölé nőne, az EU indiai befektetései pedig akár 30 százalékkal növekedhetnének, amelyre nagy szüksége van az ázsiai országnak a jelenlegi gazdasági helyzetben.

A szabadkereskedelmi egyezményről szóló tárgyalások során eddig összesen 9 tárgyalási fordulót tartottak, melyek közül a tavaly őszi egyeztetések rendkívül ígéretesnek tűntek, és előrevetítették a tárgyalások 2011-es lezárását. Sajnos azóta a tárgyalások lelassultak, mert nagy különbségek vannak a tárgyalófelek között olyan területeken, mint például a szellemi tulajdon védelme, a mezőgazdasági szektrohoz való hozzáférés vagy a szakemberek szabad mozgása. A tárgyalások következő fordulójára néhány hét múlva kerül sor, és a mostani várakozások szerint 2012-re sikerülhet tető alá hozni az egyezséget. És ezzel - a kereskedelmi kapcsolatok élénkülésén túl - az Európai Unió távolról bonyolultnak tűnő építményének megértéséhez is közelebb hozhatjuk indiai partnereinket.

Növekedés és szolidaritás: új út Európa számára

A hét az Európai Parlamentben és azon kívül (2011. március 28 - április 3.)

A héten Görögországban tartott frakcióülést európai parlamenti képviselőcsoportom, az Európai  Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége. Mára hagyománnyá vált, hogy kihelyezett üléseinken vendégül látjuk az adott ország kormányzatának vezetőit, így kedden Jeórjiosz Papandréu miniszterelnök csatlalkozott hozzánk, míg a szerdai rendkívüli ülésünkön Jeórjiosz Papakonsztantinu pénzügyminiszter vett részt. A velük való beszélgetéseken elsősorban a két politikus válságkezelési tapasztalai tűntek a legértékesebbnek számomra.

Görögország példája fontos tanulságokkal szolgált mind az Európai Unió, mind a pártcsaládunk számára. Az európai baloldal ugyanakkor végig következetesen azt vallotta - és ezt a miniszterelnökkel folytatott személyes megbeszélésen is igyekeztem hangsúlyozni -, hogy Európa nem fordíthat hátat a bajban egyetlen országnak sem: szolidárisnak kell tehát lennünk a válság sújtotta Görögországgal is. Egyértelműen ki kell azonban mondanunk: a tüneti válságkezelés önmagában nem megoldás! Nagyon örülök, hogy ebben Papandréu miniszterelnök úr is egyetértett: szerinte új növekedési modellre, újfajta együttműködésre, szociális biztonságra, zöld gazdaságra és egy úgynevezett globális kormányzásra van szükség. Ez óriási lehetőség lehet az európai baloldal számára is, ha a megvalósításáért egységesen tudunk fellépni.

A pénzügyminiszter úrral tartott szerdai egyeztetésen a politikai stratégiák helyét a szakmai kérdések és a számok vették át: Jeórjiosz Papakonsztantinu részletesen ismertette velünk, milyen erőfeszítéseket tett és tervez a kormány a költségvetési stabilitás helyreállításáért. A pénzügyminiszter úr mellett a többi felszólalaló is hangsúlyozta továbbá, hogy az európai gazdasági kormányzás terén elért előrelépések mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni annak szociális dimenzióját sem. Úgy gondolom, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az állami szolgáltatásokra nem mint jótékonysági intézményekre kell tekinteni, hanem mint a válság utáni európai gazdasági növekedés potenciális kulcsaira. Ezt európai konzervatív kormányai szemmel láthatóan máshogy gondolják, csak az a kérdés, hogy a választóik mit szólnak mindehhez...

A hét második fele már egy újabb érdekes felkérés jegyében telt: jövő héten Indiában tesz látogatást a Progresszív Tanulmányok Európai Alapítványa (egy héttel később pedig az Európai Parlament) egy-egy delegációja, és az előbbi vezetésére engem kértek fel. Az erre való felkészülés érdekében csütörtökön Brüsszelben egyeztettem az Európai Külügyi Szolgálat munkatársával is. Az EU és India kapcsolatai az utóbbi időben dinamikusan fejlődnek: tavaly decemberben megállapodás született az EU-India stratégiai partnerség politikai dimenziójának továbbfejlesztéséről, és jelenleg is folynak a tárgyalások a szabadkereskedelmi egyezményről. A jövő heti látogatás során találkozunk India alelnökével, kormányzati vezetőkkel és az indiai parlament külügyi bizottságának tagjaival. De minderről részletesen majd a jövő héten!