A Föld napján

Világszerte 1970 óta minden évben április 22-én emlékeznek meg a Föld napjáról. A mozgalmat egy amerikai egyetemi hallgató, Dennis Hayes indította el, aki azóta az alternatív energiaforrások világszerte elismert szakértőjévé vált.

Ez a nap arra hivatott, hogy felhívja az emberek figyelmét bolygónk romló környezeti állapotára, vizeink és a levegő egyre súlyosbodó szennyezettségére. A Föld napja célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Magyarországon 1990 óta, a „környezet évtizedének” elejétől kezdve működik a Föld napja mozgalom, és ezáltal hívják fel a figyelmet a környezettudatos viselkedés közös felelősségére.

Idén a Föld napja alkalmából a zöld gazdaságok, a környezeti kormányzás és a hulladékgazdálkodás témái kerülnek a középpontba. Manapság különösen fontos, hogy tudatosan figyeljünk környezetünkre, ezáltal bolygónkra, és - érezve annak sebeshetőségét -, gyakorlati lépéseket tegyünk annak megóvása érdekében. Minden év április 22-én városi tömegfelvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval emlékeznek meg a Föld napjáról a világ minden országában.

Az emberiség az utóbbi évtizedekben soha nem látott mértékben aknázza ki, pusztítja és szennyezi a Föld erőforrásait. Köztudott, hogy a hatalmas energiát adó ásványkincseink, melyek a Föld mélyében raktározódnak évmilliók óta, köztük a kőolaj, földgáz és a különböző ércek, véges mennyiségben állnak rendelkezésre, azután egyszerűen elfogynak. Talán még megdöbbentőbb, hogy az élethez elengedhetetlen vízzel is megtörténhet ugyanez belátható időn belül. Ezért nem lehet tovább halogatni tovább a cselekvéssel.

Az ember az utóbbi 50 évben több kárt okozott a Földnek, mint az azt megelőző 2000 év alatt együttvéve. A környezeti problémák magukban hordozzák, hogy szembesüljünk a környezet szennyezésével és a természetet vagy a saját környezetüket ért pusztítással. Azonban pontosan ez a fenyegetés jelentheti a fordulópontot, amikor minden ember rá lesz kényszerítve arra, hogy bolygóját tudatosan védve élje életét.

Felismerve az egyre közeledő, a Földet és az emberiséget egyaránt veszélyeztető ökológiai katasztrófa lehetőségét, több millió ember tért át a környezettudatosabb életvitelre. Azonban még mindig sok a felesleges fogyasztás, a vegyszerhasználat, a hulladék, a közlekedésből eredő szennyezés, az energiapazarlás, általában a természet szolgáltatásainak túlhasználata. Mindezek következményeként pedig nő az éghajlatváltozás veszélye, amely nem a távoli jövő eseménye. Az elmúlt 50 év során 0,7 Celsius-fokkal nőtt az átlagos globális hőmérséklet, és a felmelegedés üteme az utóbbi 10 évben fokozódott. Tennünk kell, hogy elkerüljük a fordulópontot, a kritikus 2 Celsius-fokos globális felmelegedést.

Az Európai Unió országai törekedve a környezettudatos életre, számtalan programmal készülnek erre a napra, céljuk, hogy minél több európai polgárt bevonjanak a projektekbe, és aktív részvételre buzdítsák őket. Ha megtekintjük Európa számos országát, például Spanyolországot, Hollandiát, Dániát, Svédországot vagy Norvégiát, láthatjuk, hogy jelentős energiaforrásokat nyernek alternatív energiából a hagyományos, fosszilis energiahordozók helyett. A hatalmas szél- és vízerőművek, a több ezer hektáron telepített napkollektorok, a tengerekben üzemelő áramfejlesztő generátorok, mind-mind szemléletes példa Földünk erőforrásainak tudatosabb, környezetkímélőbb kölcsönvételére.

Ezért kell törekednünk, hogy a kizsákmányoló, múltbeli rossz beidegződésünket felváltsa a környezettudatos szemléletmód annak érdekében, hogy ne zsákmányoljuk ki Földünket az eddigi, korlátokat nem ismerő módon. Felelősséggel tartozunk a jövő generációinak, hogy ők is ugyanolyan szinten és mértékben használják a Föld éltető energiáit, mint mi.

Ha például a Föld kizsákmányolása helyett felnéznénk az égre, a Napból a Földön rendelkezésre álló energia többszörösét nyerhetnénk ki, akkor ezzel nemcsak a Föld és az emberiség életének minőségét javítanánk meg, hanem a jövő generációinak is több teret adnánk a Föld tudatos kölcsönvételére.

A Föld napja mozgalom egyik kulcs-jelmondata most aktuálisabb, mint valaha:

"Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? Yes, you can!"

Eltűnő határok

A hét az Európai Parlamentben és azon kívül (2011. április 11-17.)

A címben szereplő két szó nagyon jól kifejezi azt a jelenséget, amelyet az elmúlt hét eseményei többször is eszembe juttattak - legyen szó egy Európát átszelő utazásról, a környezet védelméről vagy a nemek közötti esélyegyenlőség, mint a gazdasági növekedés egyik előfeltételének megteremtéséről.

Az EU-kínai környezetvédelmi együttműködést segítő új, pekingi központ megnyitója, illetve a nők munkaerő-piaci részvételének növeléséről szóló barcelonai kerekasztal-beszélgetés - amelyekről már beszámoltam az elmúlt napokban - során többen is megfogalmaztuk: az országok között szorosabbá váló kapcsolatok lehetőséget és felelősséget egyaránt jelentek számunkra.



Fontos, hogy nem csak európai uniós szinten kell gondolkodnunk, hiszen - ma már közhelyszámba megy, hogy - a globális problémák nem ismernek határokat. Így például nekünk is érdekünk, hogy a világ más részein is átálljanak az alacsony szén-dioxid kibocsátással járó technológiákra, ugyanakkor a felelősségünk arra is kiterjed, hogy más területeken is példát mutassunk a többi országnak. Erre kiváló példa a női esélyegyenlőség kérdése - a munkaerőpiactól kezdve a nyugdíjakig. Ez utóbbi témáról egyébként az ATV reggeli műsorában beszélgettünk szerdán:



Ebbe a sorba jól illeszkedik az az irányelv-tervezet is, amelyet az európai parlament közlekedési és idegenforgalmi bizottságában vitattunk meg a héten. A javaslat - amely lehetővé tenné a más tagállamban kiszabott közlekedési bírságok behajtását egyes közlekedési szabálysértések esetén - elsődleges célja, hogy radikálisan csökkenjen a közúti balesetek halálos áldozatainak száma. Ez régi törekvése az uniós közlekedéspolitikának, a megvalósítását ugyanakkor jelentősen hátráltatja, hogy a külföldön, más tagállamban elkövetett, emberéleteket is veszélyeztető szabálysértések után kiszabott büntetések jelentős részét nem tudják behajtani a felelőtlen vezetőkön. Csak egyetlen megdöbbentő adatot szeretnék idézni: 2007-ben 43 000 haláleset történt, ami olyan, mintha az Európai Unióban minden héten öt közepes nagyságú utasszállító repülőgép lezuhant volna. Úgy gondolom, hogy az irányelv szükségessége vitathatatlan, azonban a tagállamok közötti különbségek (elsősorban a szabálysértések súlyának megítélése) miatt a Tanács nem kezelte kellő bátorsággal a kérdést. A 2010-es belga elnökség ugyanakkor ezen a téren is kiváló munkát végzett, és sikerült kompromisszumra bírni a tagállamokat. A kérdésről a Parlament várhatóan a júliusi plenáris ülésen szavaz, és ha a tagállamok részéről is meglesz az akarat, a jogalkotási eljárás már a második olvasatban le is zárulhat.

Együttműködés a Fekete-tenger térségével

Nagy örömömre szolgált, hogy a héten a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Küldöttsége (PABSEC) Brüsszelben tárgyalt az Európai Parlamenttel. Számomra nagyon fontos ez a térség, hiszen tagja vagyok az EP–Moldova parlamenti vegyes bizottságnak és Moldova tagja ennek az együttműködésnek.

A tárgyaláson megfogalmazott irányelvekről a PABSEC és a Parlament közös jelentést adott ki, melyben megerősítik együttműködésüket a jövőre nézve. A jelentés létrehozásában résztvevő országok Bulgária, Grúzia, Görögország, Románia, Oroszország és Törökország voltak. A végeredmény és a hozzá tartozó javaslatok megvitatására idén novemberben kerül majd sor a Küldöttség 36. plenáris ülésen, Trabzonban.

A PABSEC 1993-ban alakult meg. Képviselőit a térség 12 különböző országa delegálta nemzeti parlamentjeikből. Célja katalizálni a tagországok elkötelezettségét a demokratikus értékek és a piacgazdaság iránt. A Küldöttség legfontosabb napirendi pontjai közé tartozik a gazdaság élénkítése, a fenntartható fejlődés támogatása, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harc, a környezetvédelem, valamint az európai és nemzetközi vonatkozó szervezetekkel való együttműködés.

A PABSEC most egy új, átfogóbb keretrendszer kialakítására törekszik, melyen belül a közös célok egyszerűbben érhetőek el. A Lisszaboni Szerződés és a PABSEC irányelvei megegyeznek, hisznek abban, hogy tevékenységük nem csak a régió, hanem Európa számára is előnyös. Most, a 21. század elején a kontinens minden országa hasonló kihívásoknak néz elébe: a gazdasági válság, a klímaváltozás, a szabályozatlan energiapolitika és a szervezett nemzetközi bűnözés mind leküzdendő akadályok és megoldandó feladatok, mellyel az EP és a PABSEC együttműködésük mostani megerősítésével közösen és hatékonyan szállhatnak harcba.

Büszke vagyok arra is, hogy az Európai Parlamentben a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) képviselőcsoport, melynek tagja vagyok, kezdeményezte először a Fekete-tengeri Régió országaival való kapcsolatok újraértelmezését és megerősítését. A szervezettel való progresszív együttműködés kiemelten fontos számunkra, hiszen a külkapcsolatok és kontinentális gazdasági ügyek egyik fő szereplője a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés.

Zöld technológiával a munkahelyteremtésért

Az elmúlt hetekben egy nagyon érdekes cikksorozat jelent meg kollégám, az Európai Szocialisták Pártja (ESZP) elnökének, Poul Nyrup Rasmussennek a tollából, amelyet érdemesnek tartottam arra, hogy a blogom olvasóival is megismertessek.

Poul tíz éven át volt Dánia miniszterelnöke, így világosan látja, melyek azok a döntések, amelyeket nemzeti szinten kell meghozni, és mikor van szükség arra, hogy az uniós tagállamok összefogva, európai szinten tegyenek lépéséket. Hatrészes nyári cikksorozatában, a gazdasági válságból való kilábalás és a gazdaság növekedési pályára állításának lehetőségeit veszi számba. Hónapok óta ez jelenti az ESZP-n belüli munkánk elsődleges célkitűzését.

Az alábbi írásában Poul arra hívja fel a figyelmet, hogy a környezet védelembe befektetett állami pénzek miként járulhatnak hozzá a gazdasági válságból való kilábaláshoz, és a fenntartható fejlődés előmozdításához - pártbeli munkánk másik nagy prioritásához.

A gazdasági visszaesés Európa szinte valamennyi gazdasági ágazatában érezhető volt, ez alól csak az ún. zöld technológiákat kifejlesztő és előállító szektor jelentett kivételt: itt a válság ellenére tartani tudták a 10 százalékos növekedést. Ez az ágazat tehát egyfajta oázist jelent a gazdasági válság sivatagában.
Nyilvánvaló tehát, hogy az európai gazdaság jövője ebben a szektorban rejlik, ide kell befektetni és itt lehet munkahelyeket teremteni. Megfelelő politikai döntésekkel támogatni tudjuk ezt a folyamatot, amellyel egyúttal komoly előrehaladást érhetünk el az alacsony széndioxid-kibocsátású európai gazdaság felé vezető úton.

A szektor bővülése munkahelyet kínálhat az álláskeresőknek, közvetett módon tehát a környezet védelmével teremthetünk új munkahelyeket. A zöld technológiák révén ezrek kaphatják vissza munkahelyeiket, a mérnököktől kezdve az acélipari dolgozókig. Mindez természetesen elképzelhetetlen a dolgozók átképzése nélkül. A fentieket figyelembe véve az Európai Szocialisták Pártja egy olyan komplex programot dolgozott ki, amely a munkavállalók érdekeinek védelmét túl ésszerű átmeneti időszakot biztosít és garantálja a megvalósításhoz nélkülözhetetlen állami támogatásokat.

Eközben a gazdasági válság hatása továbbra is érezteti hatását Európában: 2010 májusában 23 millióan voltak állástalanok. A konzervatív és liberális politikusok által szorgalmazott megszorító intézkedések és a szociális kiadások csökkentése helyett sokkal előremutatóbb szemléletre vall, ha az állam növeli a befektetéseit - például a zöld technológiákba. A technológia fejlődése képes megoldani a felmerülő globális kihívásokat, azonban hosszútávú befektetést igényelnek. Gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi érdekeink azt kívánják, hogy az állam fektessen be ezekbe a projektekbe, amelyek nemcsak a környezetet óvják, de munkahelyeket is teremtenek.

A gazdaságunk átalakítása elengedhetetlen, és minél tovább várunk, annál kevésbe fogjuk tudni a kezünkben tartani az irányítást és annál magasabbak lesznek a költségek. A technológia adott, az emberi erőforrások adottak, így amire szükségünk van az a politkai akarat - amit az európai szocialistáknak megvan.

Az eredeti bejegyzés Poul blogjában olvasható, és ezen kívül az ott található további írásokat is jó szívvel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Biztonság, környezetvédelem és gazdaságosság

Néhány gondolat az intelligens közlekedési rendszerekről

A héten végre a plenáris ülésen is megvitattuk dán kollégám, Anne E. Jensen intelligens közlekedési rendszerekről kapcsolatos jelentését, amelyről az elmúlt hónapokban többször szó esett a közlekedési és idegenforgalmi bizottság illetve a szocialista frakció munkacsoportjának tanácskozásain. Erről a témáról most nemcsak azért szeretnék most írni, mert nagyon izgalmasnak tartom, hanem azért is, mert az előző parlamenti ciklusban én is készítettem egy hasonló témájú jelentést, és a közlekedési bizottság póttagjaként azóta is rendszeresen kapcsolatot tartok fenn a területen tevékenykedő szakmai szervezetekkel, így például az ERTICO-val is.

Az intelligens közlekedési rendszerek elterjedését három okból tartom fontosnak: egyrészt gazdasági okokból, hiszen miközben az autók száma dinamikusan emelkedik, a városokban rendelkezésükre álló közutak mennyisége nem változik. A városi térségekben koncentrálódó forgalmat csak az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásával lehet mérsékelni és optimalizálni. Amellett, hogy ez az áru- és személyfuvarozás szempontjából sokkal gazdaságosabbá teheti a folyamatokat (így végső soron hozzájárulva Európa versenyképességének növekedéséhez), kényelmi jelentőéggel is bír. Ennek köszönhetően elkerülhetjük azt, hogy a munkából hazafelé rendszeresen dugókban kelljen ülnünk, vagy azt, hogy a nyaralásunkat rontsa el egy-egy feltorlódott kocsisor. Az intelligens közlekedési rendszer része a dinamikus forgalomirányítás, amely az aktuális forgalmi adatokat elemezve gondoskodik a forgalom zökkenőmentes biztosításáról. Az új technológia még parkolási információt is tud adni, megkönnyítve ezzel az olykor lehetetlennek tűnő parkolóhely-szerzést. Ennek rajtam kívül bizonyára mások is nagy hasznát vennék :-)

Az intelligens közlekedési rendszerek másik előnye a biztonság növelése. Ez nemcsak politikusként és szakemberként, de anyaként is nagyon fontos számomra, hiszen mindkét fiamnak van már jogosítványa. Olyan megoldásokról van itt szó, mint például az eSegélyhívó-technológia, amely közúti balesetek esetén automatikus riasztja a segélyszolgáltatásokat. A – többek között – elektronikus segélyhívóval (és stabilitáskontrollal) felszerelt intelligens autók több ezer emberélet megmentéséhez járulhatnak hozzá. A technológiát 2012-ig kell teljesen kiépíteni, és így remélhetőleg sikerül megvalósítanunk az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács célkitűzését, amely 2020-ra 40 százalékkal szeretné csökkenteni a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számát.

Végezetül: az intelligens közlekedési rendszerek nemcsak gazdaságosabbá, kényelmesebbé és biztonságosabbá, hanem ezáltal környezetkímélőbbé is teszik a közlekedést. A közlekedési szektor napjainkban az egyik legnagyobb szennyező, így az Európai Unió által kitűzött háromszor húszas célkitűzések csak úgy valósíthatóak meg, ha mindannyian kivesszük belőle a részünket. Egyszerű példa, de úgy gondolom, mindenki számára világos, hogy ha kevesebb jármű áll dugóban, kevesebb szennyezőanyagot bocsátanak ki - feleslegesen.

Nagyon fontos, hogy minél többet beszéljünk az új lehetőségekről, hiszen a technika jó része már ma is adott, csak kevesen élnek vele. Be kell látnom, hogy a figyelemfelhívás sajnos nem elég: sok kereskedő még most sem hangyúlyozza eléggé az új technológiák előnyeit (szemben például az autók színével), de még ha hangsúlyozzák is, sokan nem tudják megfizetni ezt.  Így politikai döntéshozóként a mi felelősségünk, hogy megfelelő szabályozási keretet alakítsunk ki, amely hozzájárul az intelligens technológiák megfizethető elterjedéséhez, Európa közlekedésének biztonságossá, kényelemessé, kevésbé környezetszennyezővé és gazdaságosságossá tételéhez.