Munkahelyteremtés és növekedés a holnap Európájában

A fenti címmel rendezett nagyszabású konferenciát Európa legnagyobb szakszervezete, az olasz CGIL és a Friedrich Ebert Alapítvány a héten Firenzében. Nagy örömmel mondtam igent a felkérésre, mivel fontosnak tartom, hogy szakszervezeti vezetők, politikusok és akadémikusok közösen találjanak megoldást térségünk legégetőbb problémájára. Csak a közös gondolkodással alakíthatunk ki olyan megoldást, amellyel a fejlődés útjára térhetünk, ugyanakkor nem okoz társadalmi katasztrófát. A válságból való kilábalás radikális változásokat igényel, azonban ez idáig csak akkor került sor radikális lépésekre az európai jobboldali kormányok részéről, ha a munkavállalókra nehezedő terhekről és kötelezettségekről volt szó. Ez nemcsak a munka és a családi élet összeegyeztetését lehetetleníti el, de a fiatalok egekbe szökő munkanélküliségi mutatóit is ez okozza. E konzervatív gazdaságpolitika hibájának árát az európai polgárok fizetik meg...

A válságból való kilábalás csak a növekedést ösztönző nemzeti és uniós költségvetéssel érhető el. Az egekbe szökő államháztartási hiány leszorítása mellett ugyanakkor nem felejthetjük el azt sem, hogy a válságot a szabályozatlan pénzpiacok okozták. A pénzpiaci felügyeletre és a közös gazdasági kormányzásra vonatkozó uniós szabályok ezt a hiányosságot - különösen az eurózóna vonatkozásában - mára részben orvosolták, ugyanakkor nem lehet elégszer hangsúlyozni: mindez önmagában csak arra elég, hogy a jövőben elébe menjünk a hasonló válságoknak. A jelenlegi krízis felszámolásához a növekedést és a foglalkoztatottság növelését kell a középpontba állítani. Ezekben a hetekben zajlik a 2013-as európai költségvetés, illetve a 2014 és 2020 közötti uniós pénzügyi keret vitája, ahol a források csökkentésére törekvő - konzervatív többségű - tagállamok hozzáállása sajnos azt mutatja, hogy nem látják be: most éppen minél több befektetésre van szükség nemzeti és európai szinten egyaránt.

A jövőbe való számos befektetési lehetőség közül az egyik legfontosabbnak a fiatalok munkanélküliségének kezelését tartom, amelyre pártom, az Európai Szocialisták Pártja már - a sikeres nemzetközi példák alapján - részletes javaslatokat dolgozott ki. Örömmel látom, hogy ezek közül az állástalan fiataloknak továbbképzési vagy szakmai gyakorlatszerzési lehetőséget biztosító Európai Ifjúsági Garancia bevezetése mellé egyre többen sorakoznak fel, legutóbb például az Európai Unió jövőre hivatalba lépő ír soros elnöksége. A költségvetési egyensúly és a növekedés ösztönzésének összehangolása nem könnyű feladat. De éppen a fiatalok munkanélküliségének problémája mutatja, hogy érdemes befektetni: az 5,5 millió európai állástalan fiatal évente százmilliárd euróba kerül a tagállamoknak, miközben például az Ifjúsági Garanciához 10 milliárd euróra lenne szükség. Ennél sokkal nagyobb összeg marad évente az uniós költségvetésben!

Azt tapasztalom, hogy nemcsak a pénzügyi rendszerben, a gazdaságban vagy a társadalomban dúl a válság: a jövőre vonatkozó elképzelések terén is hiányt szenvedünk. Márpedig jövőkép nélkül nem építhetjük fel azt az Európát sem, amelyben élni szeretnénk, a társadalmat, amelyet jó szívvel hagynánk hátra gyermekeink és unokáink számára. A holnap Európáját.

Európa nemzetállamai önmagukban nem elég erősek ahhoz, hogy ellenálljanak a válság következményeinek és megteremtsék a fejlődés feltételeit. Egy erős, ugyanakkor demokratikus és átlátható Európai Unióban kell ezért gondolkodunk, amelyben messzemenőkig érvényesül a szolidaritás elve.

A holnap Európájának egyesítenie kell a versenyképességet a társadalmi igazságossággal, az egyének különbségeit a közösség egységével. Közismert, hogy az Európai Unió fejlődése során a legnagyobb lépéseket válsághelyzetek nyomására tette meg. Ha erre gondolunk, most van a lehető legjobb ideje annak, hogy felvázoljuk a honlap Európáját.


A 2012. október 25-i firenzei “Job and Growth for Europe” konferencián elhangzott előadásom szerkesztett változata.

Közös célunk a modern és demokratikus Ukrajna

A hét elején egy Ukrajna és az Európai Unió kapcsolatairól rendezett konferencián vettem részt a Krím félszigeten található Jalta városában. A konferencián ukrán és európai politikusok, szakértők és újságírók vettek részt, hogy a közelgő parlamenti választások fényében áttekintsék az ország aktuális bel- és külpolitikai fejleményeit és kilátásait.

A konferencia keretében több műhelybeszélgetésre került sor, melyek közül az EU-Ukrajna társulási megállapodással foglalkozón vettem részt. A beszélgetésben részt vevő európai parlamenti és hazai képviselőkkel, valamint az ukrán kormány európai integrációs ügyekért felelős főigazgatójával arra kerestük a választ, milyen lehetőségek rejlenek a társulási megállapodásban, illetve az annak részét képező mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezményben.

Az EU-ukrán kapcsolatok a kilencvenes évek óta dinamikusan fejlődnek: az EU támogatta Ukrajna demokratikus és piacgazdasági átalakulását. Az egyes gazdasági szektorokra kiterjedő megállapodásokat 1998-ban partnerségi és együttműködési megállapodás követte, majd a kétezres években az ország csatlakozott az Európai Szomszédságpolitikához és a Keleti Partnerség programhoz is.

Ötéves tárgyalás után idén márciusban véglegesítették az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási egyezmény szövegét, amely minden eddiginél magasabb szintre helyezi a két fél közötti politikai és gazdasági kapcsolatokat. A szerződés aláírásához ugyanakkor az EU feltételeket szabott: a megállapodás csak akkor léphet hatályba, ha Ukrajna tiszteletben tartja az európai uniós értékeket és a jogállamiságot, garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét és leállítja a politikailag motivált bírósági eljárásokat. A tét nagy: a megállapodás részét képezi egy szabadkereskedelmi egyezmény is, amely a szakértők szerint az egyik legambiciózusabb szabadkereskedelmi egyezmény, amit az Európai Unió valaha is kötött egy országgal. Az átfogó egyezmény a gazdaság valamennyi területére kiterjed: az áruktól kezdve a szolgáltatásokon és a tőkeáramláson át korlátozottan a személyek mozgását is liberalizálja. (Az érzékeny ukrán és európai ágazatok védelme érdekében nem vonatkozik ugyanakkor a mezőgazdasági terményekre, a közúti fuvarozásra és a gépjárművek kereskedelmére.) Az egyezmény továbbá kiterjed a globális terrorizmus-ellenes, környezetvédelmi  és emberi jogi együttműködésre, valamint vízummentességet is kilátásba helyez az ukrán állampolgárok számára, az emberek számára is kézzel foghatóvá téva a gazdasági és kereskedelmi együttműködést.

Az Európai Unió elkötelezett a modern és demokratikus Ukrajna mellett, azonban nyilvánvaló, hogy Ukrajna csak a jogállamiság elvének tiszteletben tartásával és a reformok felgyorsításával közeledhet Európához. Ez a közeledés nem csak a kormányokra értendő: a két fél közötti együttműködéssel az emberek is közelebb kerülnek egymáshoz. Közös feladatunk, hogy ennek előmozdításán dolgozzunk: az EU-ukrán kapcsolatok fejlődése nem torpanhat meg!