Inspiráló és magával ragadó példaképek az Atlanti-óceán másik oldalán

Harmadik egyesült államokbeli látogatásomra a nők választáson való indulását segítő, pártok felett álló kezdeményezés, a 33. Annual Parties of Your Choice Gala szervezőinek meghívása révén kerülhetett sor. A Sam Bennett által vezetett Women’s Campaign Fund tevékenységét öt tulajdonság jellemzi a legjobban: korai, minden szintre kiterjedő, pártközi, bátor és sokszínű. Alig egy évvel az európai választások előtt az európai nőknek is  a pontosan erre a megközelítésre van szükségük.

A nők mobilizálását sohasem selehet túl korán elkezdeni. Alig egy évvel az európai parlamenti választás előtt minden nőt arra szólítok fel, hogy csatlakozzon és vegyen részt a kampányunkban a nemzeti pártok vagy akár az Európai Szocialisták Pártja aktivista-hálózatának keretei között, és hallassák hangjukat! Szükségünk van a női aktivistákra és női jelöltekre az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselői helyeire, valamint az Európai Bizottságba, és a közélet minden szintjén. Ezt a célt szolgálja az Európai Női Lobbival közösen indított 50:50 kampányunk is, amely egy pártok felett álló kezdeményezés, bár az európai szocialisták rendszerint vezető szerepet játszanak az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések elindításában és megvalósításában. Progresszívként azt valljuk, hogy csak akkor beszélhetünk valódi demokráciáról, ha a soksziníű társadalom minden csoportja képviselethez jut.

A választási kampány előkészítése mellett továbbra is igyekszem sok időt fordítani a nőjogi és esélyegyenlőségi ügyekre. Ennek jegyében New York-i utam során találkoztam Lakshmi Purival, a UN Women vezetőjével, és Zainab Hawa Bangurával, az ENSZ különmegbízottjával. Puri asszony - aki korábban India budapesti nagykövete is volt - elmondta, hogy a Nők helyzetével foglalkozó bizottság (CSW) ülése sikeres volt, köszönhetően az európai országok által kialakított egységnek, amelyre ugyanakkor minden területen szükség lenne. Az Európai Uniónak - ahogyan azt a PES Women mindig is szorgalmazta - teljes mellszélességgel ki kell állnia a nőket érő erőszak elleni küzdelem mellett, amely a CSW idei fő témája. Ennek érdekében az ESZP Nőszervezete tovább folytatja a küzdelmet azért, hogy az uniós stratégia szülessen a nemi alapú erőszak elleni küzdelemről, valamint, hogy európai évet szenteljenek a témának. Bangura asszony, aki Margot Wallström korábbi európai biztos posztját vette át, köszönetett mondott az Európai Unió elkötelezettségéért a nők helyzetének javítása iránt. Bízom benne, hogy a jövő hónapban esedékes brüsszeli látogatása során tovább mélyíthetjük együttműködésünket.

A nők és a válság: az esélyegyenlőség nem a probléma, hanem a megoldás része

Kétnapos rendezvényt tartott Dublinban az Európai Szocialisták Pártja (ESZP) Nőszervezete (PES Women) és az ír Munkáspárt Nőszervezete amelyet Emer Costello és Nessa Childers ír európai parlamenti képviselő kollégáimmal szerveztünk az esélyegyenlőség gazdasági válságból való kilábalásban betöltött szerepének nyomatékosítása érdekében.

@zgurmai_en @emercostello @nchildersmep @sineadmahern opening 2-day @pes_women Labour Women event in Dublin twitter.com/PES_Women/stat…

— PES Women (@PES_Women) 2013. március 22.

Határozott álláspontunk, hogy a válság nem szolgálhat indokul az esélyegyenlőségi célkitűzések háttérbe szorítására. Újra kell értékelni a jellemzően női munkavállalókat foglalkoztató szektorok szerepét, és arra kell ösztönözni a nőket, hogy olyan, ígéretesen fejlődő területek felé forduljanak, mint a tudományok, a matematika, a műszaki tudományok, a technológia – ideértve az új technológiákat és a kutatásokat, amelyeket elengedhetetlenek a dinamikusan fejlődő zöld gazdasághoz. Emellett fontos lenne a nők vállalkozó szellemének kibontakozása is.

A gazdasági válság, és a konzervatív kormányok ezt követően bevezetett megszorító intézkedései a nőket aránytalanul nagyobb mértékben érintették, mert a kormányzati költségcsökkentések főként a nőket foglalkoztató szektorokra és a főként nőket ellátó közszolgáltatásokra (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások) terjedtek ki. Meg kell állítanunk ezt a folyamot, amelyre kész terveket dolgoztunk ki.

E célkitűzésünk megvalósítása érdekében az ESZP, a PES Women és az Ifjú Európai Szocialisták (YES) – az ír EU-elnökség támogatásával – az ifjúsági garancia mielőbbi megvalósítását sürgetik. Az ifjúsági garancia eszköze ösztönzi a foglalkoztatást, és megkönnyíti a munkaerő-piacra való a fiatal nők számára a bejutást, miközben hozzájárul az oktatásban tapasztalható nemi szegregáció felszámolásához és új készségek elsajátításához.

A PES Women továbbá úgy döntött, hogy kampányt indít a nemek közötti fizetésbeli különbségek felszámolására, valamint a nők alkalmazásának ösztönzésére. A nőknek a munkaerő-piacon már eddig is többszörös diszkriminációval kellett szembenézniük a foglalkoztatásnál, a munkakörülményeknél és a bérezésnél. A válság tovább rontott ezen a helyzeten. A nők foglalkoztatottsági rátája 62 százalékos, miközben a férfiak körében ez az érték 75 százalék, amely már megfelel az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott célkitűzésnek. A nemek közötti bérolló 16,2 százalékos, amely a nők 59 napi ingyenmunkájával ér fel.

 

Az Európai Szocialisták Pártja felszólítja az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy intézményesített formában kövessék figyelemmel a bérolló bezárása érdekében hozott nemzeti szintű intézkedéseket, hogy a fizetésbeli különbségek valamennyi tagállamban minden korosztály esetében évente két százalékponttal csökkenjenek. Az ESZP sürgeti továbbá, hogy az esélyegyenlőségi portfóliót önálló európai biztos felügyelje, elősegítve antidiszkriminációs és az esélyegyenlőségi jogszabályok megfelelő megvalósítását – szükség esetén visszatartó erejű szankciók kiszabásával nemzeti és európai szinten egyaránt.

A bérollónak meg kell szűnnie Európában!

Dr. Gurmai Zita, az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezete elnökének, és Szergej Sztanisev, az ESZP elnökének közös cikke

Március 8-án a Nemzetközi Nőnapot ünnepeljük.

Ez a nap remek alkalom arra, hogy megemlékezzünk azokról a harcokról, amelyeknek eredményét ma Európában a nők és férfiak egyenjogúságaként tartják számon. Bár a bátor nők – és férfiak – mozgósítása a múltban kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy a mi generációnk már egy olyan társadalomban nőhetett fel, ahol az egyenjogúság meghatározó elv, ez korántsem jelenti a harcok végét.

A munkaerőpiac például továbbra is egyenlőtlen, mert a foglalkoztatott nők aránya csak 62 százalék, a férfiak 75 százalékával szemben. A válság, amelyben jelenleg élünk, szintén másképp hat a nőkre. A konzervatívok által bevezetett megszorítások szigorú elvonásokat eredményeztek a közszférában, amely a legnagyobb számban foglalkoztatja a nőket, és elsősorban segíti helyzetük javítását. Végül, de nem utolsósorban, az egyetemet végzettek 60 százaléka nő, ám a bérolló mértéke Európában jelenleg is 16,2 százalék. Ez azt jelenti, hogy egy nőnek évente két hónappal többet kell dolgoznia azonos pozíciójú férfi kollégája fizetéséért – teljesen ingyen!

Rajtunk a sor, hogy biztosítsuk a valós egyenlőséget, és ne tűrjük tovább a nemi alapon történő megkülönböztetést!

Ezért – miközben a héten a Nemzetközi Nőnapot ünnepeljük – az Európai Szocialisták Pártja konkrét lépések megtételére szólít annak érdekében, hogy Európa megbirkózzon a bérollóval.

Hiába tiltják uniós törvények az egyenlőtlen bérezést, mégsem tartják be, amit kiválóan példáz a 16,2 százalékos különbség a két nem fizetése között. Ebben az értelemben az Európai Szocialisták Pártja azt javasolja:

• vezessenek be bérolló vizsgálatot, hogy ellenőrizhessük, minden tagállam elkötelezett-e ennek csökkentésében;
• minden tagállam korra való tekintet nélkül, csökkentse a bérollót évi 2 százalékkal, progresszív és mérhető módon, amíg el nem érjük az egyenlő munkáért egyenlő bér elv érvényesülését.

A nők 59 napot ingyen dolgoznak – számoljuk fel a nemek közti bérkülönbséget!

Ma van a harmadik Európai Egyenlő Bérezés napja, ami azt szimbolizálja, hogy meddig kell még a nőknek dolgozniuk, hogy ugyanannyit keressenek, mint amennyit a férfiak. Az ESZP Nőszervezete először 2007-ben a „Nemek közti bérkülönbségek: szüntessük meg!” kampányon keresztül harcolt az Európai Egyenlő Bérezés Napjának létrehozásáért, de hat évvel később a harcnak még mindig nincs vége.

Ebben az évben, az európai nőknek 59 nappal többet kellett dolgozniuk, mint a férfiaknak, hogy ugyanannyi fizetést kapjanak. Más szóval a nők Európában 59 napot ingyen dolgoznak!

Az egyenlő munkáért egyenlő fizetés elve ellenére – amit az EU alapítása óta a Szerződésekben is lefektettek – a nemek közti bérkülönbség a legújabb adatok szerint még mindig 16,2 %-on áll, és kockázatos, hogy ez csak növekedni fog a válság miatt. Így továbbra is nagy szükség van arra, hogy növeljük a tudatosságot az üggyel kapcsolatban. Mi, mint az ESZP Nőszervezete keményen dolgoztunk, hogy létrehozzuk az Európai Egyenlő Bérezés Napját, de most még nehezebb munka áll előttünk – megszüntetni a bérkülönbséget.

Ezért döntött úgy az ESZP Nőszervezete, hogy a következő 2014-es európai parlamenti választásokon újra kampányolni fog az ügy érdekében. A nemek közötti bérkülönbségek felszámolásának központi szerepe van abban, hogy túljussunk a válságon, és nem olyan kérdés, amit a krízis miatt háttérbe lehet szorítani, ahogyan azt a konzervatívok szeretnék elhitetni velünk. A növekedés egyenlőségen alapuló új megközelítésére van szükségünk.

A nemek közti bérkülönbség nem csak tisztán a fizetésbeli különbségekről szól; ugyancsak tükrözi a munkaerőpiacon jelenlévő diszkriminációt és egyenlőtlenségeket is, amelyek erősödtek a gazdasági válság alatt. Körültekintően kellene figyelembe venni a különböző munkafeltételeket a nők és a férfiak esetében, mint például a részmunkaidő, vagy a karrierben bekövetkező törés az anyaság és az idősek gondozása miatt. Mindez a későbbiekben további egyenlőtlenséghez vezet, például nyugdíjazáskor. Az „üvegplafon” problémája is gyakori még mindig, és ez is súlyosbítja a nemek közti bérkülönbségeket.

Ezért az ESZP Nőszervezete követeli a nemek közti egyenlőségért és női jogokért felelős biztos szerepének megerősítését, aki vállalja, hogy teljesen mértékben elkötelezi magát a nemek közti bérkülönbségek 2014-ig való megszüntetésének kérdésében. Ez a biztos a nemek közti egyenlőség és a női jogok különleges képviselője lenne, aki biztosítja, hogy az említett kérdések előkelő helyet foglaljanak el az európai politikai napirenden.

Az ESZP Nőszervezete továbbá kezdeményezi egy, a nemek közti bérkülönbséget vizsgáló bizottság létrehozását, hogy ellenőrizzük, minden tagállam elkötelezte magát a nemek közti bérkülönbségek – minden korosztályra vonatkozó – csökkentésére, tagállamonként évente 2 %-al, addig, amíg a bérek közötti egyenlőség létre nem jön.

Párhuzamosan, az Európai Uniónak az új nemek közti egyenlőségi biztos segítségével fejlesztenie kellene a monitoring rendszert az anti-diszkriminációs intézkedések végrehajtásában és a nemek közti egyenlőséggel kapcsolatos törvénykezés kérdésében, nemzeti és európai szinten egyaránt. Ezen belül világos szankciók kellenek arra az esetre, ha a fentebb említett célokat nem teljesítik.

A harmadik Európai Egyenlő Bérezés Napja alkalmából szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy beszélnünk kell azokról a hangsúlyos ügyekről, amelyek növelik a bérkülönbségeket, mint például az állami költségvetések csökkentése és a közszolgáltatások privatizálása, ahol főként nőket foglalkoztatnak. A befektetési és növekedési politikák hangsúlyozásának hiánya, főleg a nők munkahelyteremtésébe való befektetés hiánya, a nem-létező stratégiai gondolkodás az ellátó szektorban, valamint a politikák sikertelensége abban, hogy bátorítsa a nőket az olyan ágazatokban, mint az információs technológia, a kutatás és a zöld gazdaság, valamint a női vállalkozók – beleértve a fiatal nők –  számának növelése, mind összeadódik a 16,2 %-os adatban – amely az általános nemek közti bérkülönbségi arány Európa-szerte. Itt az idő, hogy megszűntessük a különbségeket!

Az EU lehet az egyik kulcs eszköz, amely segítheti a progresszív előrelépést a nemek közti egyenjogúság terén

A nők politikai részvételével kapcsolatban hosszú út áll még előttünk – nemzeti és európai uniós szinten egyaránt.

Néhány beszédes adat az európai uniós intézmények háza tájáról:

• Jelenleg egyetlen európai uniós intézményben sem elnököl nő. Sem a Bizottságban, sem a Parlamentben, sem az Európai Tanácsban, sem az Európai Központi Bankban, sem az Eurócsoportban.
• Az európai parlamenti képviselők kevesebb, mint 35 %-a nő. Ez több, mint a 2004-es 30 % vagy a 16 % 1979-ben, de határozottan csökkent a 2009-es választások óta.
• Az Európai Parlamentet csak kétszer elnökölte nő. A 2012-es időközi választások óta, a 14 parlamenti alelnökből csak 3 nő.
• A 22 bizottságban csak nyolcban elnököl nő az Európai Parlamentben.
• Az Európai Bizottságnak egyharmada nő.
• A Bizottságot férfi vezeti, és a hét alelnökből csak 3 nő.
• És végül, de nem utolsó sorban, egyetlen nő sincs az Európai Központi Bank kormányzótanácsában.

Ennek meg kell változnia!

És ahol van politikai akarat, ott van politikai megoldás.

És bár számtalan lépés van még hátra – a végső célnak az egyenlőségnek kellene lennie –, tisztán látszik, hogy mi, progresszívek vagyunk az élharcosai a nemek közti egyenlőség ügyének. Gondoljunk csak Catherine Ashton uniós kül-és biztonságpolitikai főbiztos kinevezésére!

Nemzeti szinten nagy különbségek vannak: Hollandiában, Finnországban és Svédországban a nők parlamenti reprezentáltsága 40 százalék felett van, míg Máltán és Magyarországon a 10 százalékot sem éri el.

Az európai baloldal éppen ezért támogatja a női kvótákat, hogy elősegítsük a nők minimum 40 százalékos jelenlétét.

Ezen kívül, a legutóbbi európai parlamenti választásokon a prioritások közé tartozott, hogy minél több nő legyen megválasztva, illetve egy fejezet is van a Nyilatkozatunkban a nemek közti egyenlőség ügyéről. Elindítottuk továbbá az 50/50 kampányt az Európai Nők Lobbi szervezettel együtt, melynek célja az volt, hogy támogassuk a paritást a 2009-es EP-választások alkalmával.

Ezeknek a kezdeményezéseknek bátorító eredményei voltak: még ha alacsony is a nők reprezentáltsága az Európai Parlamentben, a Szocialisták és Demokraták Képviselőcsoportja elérte a 40 százalékos célt.

Hogy folytassuk a 2009-ben elkezdett munkát és növeljük az eredményeket, felújítottuk az együttműködést az Európai Nők Lobbi csoportjával, valamint vezetek egy EP-képviselői csoportosulást is, melynek tagjai támogatják a demokratikus paritást a 2014-es EP-választásokon is.

Most pedig tekintsük át a női jelenlétet az üzleti világban. A helyzet sajnos rosszabb. A nők Európában még mindig alulreprezentáltak a vállalatoknál: a felügyelőbizottsági tagok mindössze 13,7 százaléka nő, és százból csak három esetben tölti be nő az elnöki pozíciót. A jelenlegi sebességgel több mint 40 évet kellene várnunk a nemek közti egyenlőség kialakulására! Éppen ezért a gazdasági szférában is a kvóták bevezetéséért küzdünk, abból a célból, hogy át tudjuk törni a nők elé tornyosuló üvegfalat, és visszatükröződjön a munkaerőpiacon is, hogy az egyetemi diplomások a 60 százaléka nő.

A nők reprezentáltsága a gazdasági döntéshozatalban most kiemelt kérdéskör európai szinten. Az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezete többhónapos kemény munkájának eredményeképpen, 2012 novemberében, az Európai Bizottság elfogadott egy előzetes irányelvet a vállalati tanácsokon belüli nemek közti kvótára vonatkozóan, melyet a felelős biztos készített elő.

A szavazás végső eredményének ellenére, a Bizottság rendkívül megosztott volt az üggyel kapcsolatban: néhányan – beleértve számos női biztost is – határozottan ellenezték a javaslatot, hangsúlyozva, hogy „a kötelező jogszabályok bevezetése növelné az adminisztratív terheket a cégeken”.

A legtöbb szociáldemokrata biztos egy erősebb javaslatot támogatott volna, beismerve, hogy az önszabályozás megbukott. A novemberi szavazást megelőzően minden biztosnak levelet küldtem, és a támogatásukat kértem egy erős irányelv létrehozása érdekében, valamint felszólítottam őket a Női Charta tiszteletben tartására, amit mindannyian aláírtak 2010-ben.

Ugyanakkor a tervezet nem kellően ambiciózus. A kötelező jogszabályok létrehozása a változás egyetlen módja, ha nem akarunk várni a mentalitás megváltozására. Erős közös európai szankciók szükségesek arra az esetre, ha a jogszabályokat nem tartják be. Mindezt kiegészítő intézkedésekkel és ösztönzőkkel kell támogatni, hogy jelentősen növelhessük a nők számát a tanácsokban, és megtörjük azt az üvegfalat, amivel a nőknek szembe kell néznie a magánszektorban.

Sajnos az irányelv tervezete nagyon gyenge volt, ami visszatükrözi azt, hogy a javaslatért felelős Viviane Reding európai biztos nem igazán elhivatott az ügyben.

A javaslat – gyengeségei ellenére – a kezdetekben komoly ellenállásba ütközött. Kilenc ország levelet küldött Barroso elnöknek, hogy utasítsa el a javaslatot, még mielőtt az nyilvánosságra kerül. Európai szinten ez nagyon szokatlan eljárás. Ezenfelül Svédország és Dánia is elküldte a saját levelét, hogy megkérdőjelezze a javaslatot.

Az Európai Parlament egységesen a javaslat mögött áll. Hála az együttdöntési eljárásnak, az EP-ben rajtam és a kollégáimon is fog múlni, hogy módosítsuk a javaslatot, és megerősítsük azt.
Itt az idő, hogy megmutassuk az európai állampolgároknak, hogy mi, progresszívek az ügy élharcosai vagyunk. Az Eurobarométer felmérései alapján az európai állampolgárok 75 %-a támogatja a női kvótát a tanácsokban.

Gyökeres változtatásra van szükség a nők igazságosabb képviselete terén! Ez elsősorban a demokrácia, egyenlőség és igazságosság kérdése. A modern demokráciáknak nyitottnak és befogadóbbnak kell lenniük abból a célból, hogy pontosabban visszatükrözzék a 21. századi társadalmat. A nőket ezért nem lehet elhanyagolni. Ők alkotják a világ népességének több mint 50 százalékát. Kiemelkedően fontos tehát, hogy a nők egyenlő arányban legyenek reprezentálva a döntéshozatalban.

A nők nagyobb jelenléte sokféleséget hoz mind a választói listákra, mind a tanácstermekbe. A jelöltek összetételének növelése – legyen szó a választásokon való indulásról vagy egy cég tanácsának tagságáról – lehetőséget ad arra, hogy friss szempontokat, új ötleteket, véleményeket és gondolkodásmódot ismerjünk meg.

Végezetül, a nők alulreprezentáltsága gazdaságilag is káros, különösen, ha a gazdasági döntéshozatalról van szó. Számos tanulmány bizonyítja a gazdasági előnyeit annak, ha több nő van a vállalati tanácsban.
Éppen ezért folytatnunk kell a munkánkat: együtt egy progresszívebb Európáért, ahol a nemek közti egyenlőség valóssággá válik.

Az észtországi Kadri Nőszervezet 20 éves évfordulója alkalmából elhangzott előadásom szerkesztett változata. (Tallinn, 2013. január 26.)