Az elmúlt héten a nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésre került sor Strasbourgban, azonban a zsúfolt napirenden a vakáció közeledtét egyáltalán nem lehetett érezni. A plenáris üléseket elsősorban az EU Tanácsának élén lezajlódó “őrségváltás” határozta meg: a június 30-ával véget ért magyar és az azt követő lengyel elnökség tevékenységét, illetve programját értékeltük, és az utóbbi részletes bemutatása pedig megkezdődött a szakbizottságokban is. Emellett sikerült elfogadni egy olyan jelentést is, amely jelentősen előrendítheti a nemek közöti esélyegyenlőség ügyét.
A féléves magyar elnökség zárásaként az Európai Parlament plenáris ülésén értékelte az elmúlt hat hónap politikai tevékenységét és eredményeit, ahol az elnökség nevében Orbán Viktor is felszólalt. Nem szeretném itt értékelni a magyar elnökség politikai munkáját (hiszen azt már több alkalommal is megtettem), azonban mindenképpen le kell szögeznünk: a magyar elnökség kimagasló szakmai munkát végzett, egy olyan időszakban, amely rendkívül fontos volt az Európai Unió számára, amelyért köszönet illeti az elmúlt hónapokban keményen dolgozó diplomatákat, szakembereket. Örülök annak is, hogy a magyar elnökség - ígéretének megfelelően - valóban “parlamentbarát” elnökségként végezte munkáját, amelynek köszönhetően a legtöbb kérdésben könnyen megállapodásra sikerült jutnunk. Jó lett volna, ha a demokratikus alapelvekkel is legalább ilyen barátságosnak bizonyult volna a politikai vezetés, és akkor az elnökség végét sem árnyékolta volna be a magyar alkotmányozást elmarasztaló határozat elfogadása.
A szerdai napon Donald Tusk lengyel miniszterelnököt láttuk vendégül, aki a július 1-jén hivatalba lépett lengyel elnökség programját ismertette. A lengyel-dán-ciprusi elnökségi trió munkaprogramját áttanulmányozva elégedetten láttam, hogy az az esélyegyenlőségre kiemelt figyelmet fordít. A program megállapítja, hogy a gazdasági növekedést és jólétet célzó stratégiákban elengedhetetlen az esélyegyenlőség alapelvének érvényesülése, és megnevez konkrét ügyeket is ahol az elnökségek előrelépést kívánnak elérni. Ezek közül a szülési szabadságról szóló szabályozásról lenne a legsürgetőbb megállapodni, ezért hozzászólásomban kértem a lengyel kormányfőt, hogy tegyen meg mindent a tárgyalások sikeres lezárásáért.
Az új elnökség hivatalba lépésekor nemcsak az adott ország miniszterelnöke tesz látogatást az EP-ben, hanem az egyes szakbizottságokban is ismertetik az illetékes miniszterek az elnökségi program tárcájukra eső fejezeteit. A sort az alkotmányügyi bizottság nyitotta: a lengyel külügyi államtitkárral folytatott megbeszélésen arra hívtam fel a figyelmet, hogy a Lisszaboni Szerződés szellemében kormányozzon a lengyel elnökség. Magyarország - a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése utáni első trió tagjaként - példaértékű együttműködést alakított ki Spanyolországgal és Belgiummal. Remélem, hogy a következő elnökségek is ennek szellemében fogják végezni munkájukat, és tiszteletben fogják tartani a Lisszaboni Szerződés által létrehozott új, állandó tisztségviselők hatásköreit. A lengyel kormánytagok bemutatkozása ezen a héten folytatódik: a szakbizottságaim közül a közlekedési és idegenforgami bizottság kedden, a nőjogi és esélyegenlőségi bizottság pedig szerdán tart eszmecserét a lengyel elnökségi programról.
Az elnökségek átadása-átvétele közben azért a nemek közötti esélyegyenlőség területén is történt fontos dolog az elmúlt héten: az EP elfogadta Rodi Kratsa-Tsagaropoulo görög képviselőtársam jelentését, amely - egyelőre önkéntes alapon - arra biztatja a cégeket, hogy vezető testületeikben a nők arányát 2015-re 30, 2020-ra pedig 40 százalékra növeljék. Jelenleg az EU-ban a tőzsdén jegyzett nagyobb cégeinek igazgatóinak mindössze 10 százaléka, vezérigazgatóinak csupán 3 százaléka nő, és ez az arány évente csak fél százalékkal növekszik. Ennek felgyorsítására határozott lépésekre van szükség, és amennyiben az önkéntes lépések nem vezetnek eredményre, szeretnénk elérni, hogy az Európai Unió kötelező női kvótát elrendelő jogszabályt alkosson. A nők hátrányos helyzetének felszámolása ezen a területen nemcsak esélyegyenlőségi szempontokból fontos: tudományos kutatások igazolják, hogy összefüggés van a vállalkozások jobb gazdasági és pénzügyi eredményei, valamint aközött, hogy vannak-e nők a vállalkozás döntéshozatali szerveiben. A téma fontosságát jól jelzi, hogy hosszú évek óta először a jobboldali kollégák támogatását is sikerült megnyerni ebben a kérdésben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése