Kedden néppárti jelentéstevő képviselőtársammal, Alain Lamassoure-ral és a véleménynyilvánításra felkért petíciós bizottság témafelelőseivel, Diana Wallisszal és Gerald Häfnerrel látogatást tettünk Maroš Sefčovič biztos úrnál, aki az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért és adminisztrációért felelős tagjaként foglalkozik a polgári kezdeményezéssel. Megnyugtató volt látni ezen az informális egyeztetésen, hogy a legfontosabb kérdésekben nincsen jelentős eltérés a tényleges súllyal bíró politikai tényezők között. Sajnálom ugyanakkor, hogy egyes képviselőcsoportok továbbra sem készek kompromisszumot kötni, és olyan elképzelésekhez ragaszkodnak, amelyeket - ha sikerülne is megnyerni hozzájuk a parlamenti többséget - biztosan elutasítana a tagállamok képviselőiből álló Tanács.
Ezt követően, szerdán a szocialisták, a zöldek és a liberálisok után az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal európai parlamenti képviselőcsoportja rendezett nyilvános meghallgatást a témában, ahol a politikusok mellett a témával foglalkozó szakemberek és civil szervezetek mondhatták el véleményüket.
A fenti két rendezvényen szerzett tapasztalatok alapján elmondható, hogy két olyan vitás pont van még, amelyben nehéz vitákra lehet számítani a parlamenti frakciók, illetve a további uniós intézmények valamint a tagállamok között: az aláírók alsó korhatárával, illetve az aláírásgyűjtéskor megadandó személyes adatokkal kapcsolatosan.
Ahogyan azt már korábban is írtam, általános igény, hogy minél több ember számára nyitva álljon a polgári kezdeményezés intézménye. Ennek érdekében egyesek azt szorgalmazzák, hogy a részvétel alsó korhatárát egész Európában 16 évben húzzuk meg. (Gyakran hivatkoznak az osztrák példára, ahol a 16 éven felüliek vehetnek részt a választásokon.) A Bizottság tervezete szerint viszont - amelyet magam is helyesnek tartok - minden országnak maga határozhatná meg, kit tekint "felnőttnek", és a részvételt az adott országbeli alsó választási korhatárhoz kötnék.
Hasonló a helyzet a személyes adatokkal kapcsolatban is: vannak olyanok, akik azt szorgalmazzák, hogy európai szinten tiltsuk meg, hogy az aláírásgyűjtés során a támogatók bármiféle azonosító száma rögzítésre kerüljön. Ez talán a magyar füleknek szokatlanul hangzik, hiszen nálunk az aláírásgyűjtő ívek kötelező eleme a személy szám, az Egyesült Királyságban azonban adatvédelmi okokból ugyanez nem megengedett. Álláspontom szerint - amellyel egyetért a néppárti jelentéstevő-társam, továbbá az Európai Bizottság és a Tanács is - nem szabad egységes szabályozást rákényszeríteni az országokra, itt is nemzeti hatáskörben kellene megszabni, milyen adatokat kérjenek el a támogatóktól.
Leginkább attól tartok, hogy egy, az eljárás legapróbb részleteire kiterjedő egységes európai szabályozás veszélyeztetné az első polgári kezdeményezések mielőbbi elindulását. Hiszen ezesetben a tagállamoknak időre lenne szükségük az egységes követelményekre való felkészüléshez. Ugyanakkor az elől nem zárkózom el, hogy ezeket a szabályokat néhány év (esetleg meghatározott számú sikeresen lebonyolított kezdeményezés) után felülvizsgáljuk. De a legfontosabb a célunk most az, hogy minél előbb megszülessen a végrehajtási szabályokat rögzítő rendelet, utat engedve az európai polgárok kezdeményezéseinek. Nincs helye semmiféle felelőtlenségnek és népszerűség-hajhászásnak!
Az európai polgári kezdeményezésről szóló parlamenti jelentést szeptember 30-án vitatjuk meg a tagállamok nemzeti parlamentjeinek képviselőivel, és - a novemberi alkotmányügyi bizottságbeli szavazást követően - várhatóan a decemberi plenáris ülésen születik meg róla a végleges döntés. Ha minden jól megy, jövőre már indulhatnak is az első aláírásgyűjtések.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése