A kormányzatok gyermekvállalást ösztönző intézkedései csak akkor hatásosak, ha a gyermekekre értékként tekint a társadalom. Ezt példázza Németország esete is. A Merkel- kormány eurómilliárdokat költött a gyermekvállalás ösztönzésére, bevezette a szülési szabadság idejére járó anyagi támogatást, 2013 augusztusától pedig minden kisgyermek számára bölcsődei férőhely biztosítását vállalja. A demográfiai trenden azonban ezek az intézkedések sem tudtak változtatni; az elmúlt évtizedben 2,1 millió fővel csökkent a 18 év alatti lakosság száma Németországban.
Olyan intézkedések útján lehet a gyermekvállalást növelni, amely nem kényszeríti a nőket a gyermekvállalás és a munkájuk közti választásra, hanem egyszerre biztosítja számukra, hogy karrierjük és gyermekük is legyen. A kutatások rámutatnak arra is, hogy az igazán nagy problémát nem a születendő gyermekek számának csökkenése okozza, hanem azok az okok, amelyek ezt előidézik, azaz a gyermekvállalás anyagi megfontolásból történő elhalasztása, valamint a munkahely, karrier elvesztésétől való félelem.
A szociális ügyekért felelős európai biztos, Andor László nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy - tekintettel a születések számának Európa szerte tapasztalható óriási csökkenésére - ideje felfrissíteni és naprakésszé tenni az Európai Bizottság 2006-ban kiadott demográfiai kihívásokról szóló közleményét. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is támogatja egy átfogó megoldás kialakítását a demográfiai problémák kapcsán, mivel korábban a népesedésre vonatkozó kérdésekkel csak külön-külön foglalkoztak. Tehát az EU is megfogalmazta az igényt egy erős demográfiai stratégia kialakítására, amely a családok és a gyermekvállalás támogatása mellett a munkalehetőségek növelését, ezáltal pedig a gazdasági stabilizációt jelölné meg fő célként. Itt pedig a kör bezárul, hiszen a megfelelő gazdasági körülmények kedvező hatással vannak a gyermekvállalási kedvre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése