Poul tíz éven át volt Dánia miniszterelnöke, így világosan látja, melyek azok a döntések, amelyeket nemzeti szinten kell meghozni, és mikor van szükség arra, hogy az uniós tagállamok összefogva, európai szinten tegyenek lépéséket. Hatrészes nyári cikksorozatában, a gazdasági válságból való kilábalás és a gazdaság növekedési pályára állításának lehetőségeit veszi számba. Hónapok óta ez jelenti az ESZP-n belüli munkánk elsődleges célkitűzését.
Előző írásában Poul a zöld technológiáknak a munkahelyteremtésben játszott szerepéről írt, most pedig a nemrégiben elfogadott EU 2020 Stratégia hiányosságait veszi számba. Az európai konzervatív kormánytöbbség által elfogadott tízéves programból számos fontos dolog hiányzik, azonban ne feledjük: még most sincs késő ahhoz, hogy a Stratégia alapján megvalósított tagállami gazdaságpolitikai intézkedések és az uniós gazdasági koordináció révén kijavítsuk azokat.
2020-at írunk. A 45 éves Kristine mérnökként dolgozik egy óriási szélfarmon az északi tengernél. Tíz évvel ezelőtt acélipari munkás volt, de elvesztette a munkáját a gazdasági válság miatt. Az ország kormánya által az EU 2020 Stratégia megvalósítására bevezetett reformprogramoknak köszönhetően átképezték, a megújulóenergia-szektorban helyezkedett el, így most tisztes jövedelemmel és stabil jövővel rendelkezik. Ez az én reményteljes jövőképem arról, hogyan teszi jobbá az életünket az Európai Unió a következő tíz évben. Ez a remény nem csak egy tétlen spekuláció. Azok az intézkedések, amelyek a következő tíz évet formálják most születnek meg. Az EU 2020 Stratégiáról van szó. Ugyanakkor sajnálatos módon kérdéses, hogy a stratégiában szereplő intézkedések meghozzák-e a kívánt eredményt. A stratégia, a jelenlegi formája - és a mostani politikai és gazdasági keret, amelyben azt meg kellene valósítanunk - nem sok bizakodásra ad okot számunkra.
A stratégia egy hosszú távú keretet hivatott biztosítani a gazdasági, pénzügyi, foglalkoztatási, szociális és környezetvédelmi politika számára - európai, nemzeti és regionális szinten egyaránt. Sajnálatos módon a stratégiának számos hiányossága van, amelyeket gyorsan ki kellene javítani, ahhoz, hogy az európaiak érezhessék annak előnyeit.
Először is, a stratégiában megfogalmazott célokat nem támasztják alá megfelelő pénzügyi és politikai eszközökkel. A gazdasági válság megfékezéséért hozott eddigi döntések rövidtávú szemléletet tükröznek. A kormányok drámai megszorító intézkedéseket hoznak, ahelyett, hogy a humántőkébe fektetnének be. Európa minden idők legnagyobb gazdasági visszaesésével próbál megbirkózni. Ennek hatásai, főleg a növekvő munkanélküliség emberek millióit érinti közvetlenül. A válságból való kilábaláshoz munkahelyeket kell teremtenünk, amelyhez állami beruházásokra van szükség, nem pedig megszorításokra.
A stratégiából hiányzik továbbá annak lehetősége, hogy közvetlenül foglalkozzunk a válság két fő okával: a hiányosan szabályozott pénzpiacokkal és az európai gazdasági koordináció hiányával. Az Európai Szocialisták Pártja sokkal szigorúbb szabályozást sürget a hatékonyabb és átláthatóbb pénzügyi szektor megteremtése érdekében. Szorgalmazunk továbbá egy olyan erősebb gazdasági koordinációt a tagállamok között, amely nem pusztán a gazdaságilag gyengébb tagállamoknak kilátásba helyezett büntetésekről szól. Az európai monetáris politika nem működhet közösségi szintű gazdaságpolitika nélkül - és ezt előbb-utóbb minden politikusnak fel kell ismernie!
A gazdaságpolitikának összhangban kell állnia a szociális és környezeti politikákkal, hiszen ezek azok a területek, amelyeket a válság a leginkább sújtott. Míg a konzervatívok a piacra bíznák a fenti területek problémáinak megoldását, mi úgy gondoljuk, hogy ez csak magasabb munkanélküliséghez, társadalmi kirekesztéshez és a jóléti ellátórendszerek lerombolásához vezetne.
A munkanélküliség a recesszió egyik tünete, amely tovább fog növekedni akkor is, ha a termelés már növekedési pályára is állt. Úgy gondolom, hogy a válság idején a munkanélküliség növekedését csak aktív munkahelyteremtéssel kerülhetjük el. Ezt a szempontot az EU 2020 Stratégia nagyrészt figyelmen kívül hagyta. A szegénység ellen való küzdelem és a társadalmi befogadás sem képezi részét az EU 2020 Stratégiának, holott annak - és a válságkezelő intézkedéseknek - meg kellene védeniük az európai szociális modellt.
A koordinált gazdaságpolitikákat a munkahelyteremtés szolgálatába állítva az Európai Unió megadhatja a szükséges támogatást a polgárainak a következő tíz évben.
2010-et írunk. 2020-ra adjunk Kristine-nek és további millióknak lehetőséget arra, hogy stabil és kiteljesedett munkahelyük lehessen, és hogy egy zöldebb, társadalmilag igazságosabb és egy virágzó gazdaságú Európában élhessenek.
Az eredeti bejegyzés Poul blogjában olvasható, amelyet továbbra is jó szívvel ajánlok olvasóim figyelmébe.
