Nők a gazdasági válságban

Az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi szakbizottsága eheti ülésén az általam készített, a nemek közötti esélyegyenlőség elvének érvényesüléséről szóló jelentésen kívül, megvitatott egy másik fontos és aktuális jelentést, amelynek elkészítésében a szocialista-demokrata frakció árnyék-jelentéstevőjeként veszek rész.

Elisabeth Morin Chartier francia néppárti képviselőtársam a nők és a gazdasági válság témájában készített jelentése olyan témát dolgoz fel, amelyről gyakran beszélünk az EP-ben, de a Parlamenten kívül is.

A válságnak nemcsak a gazdaságban, a munkaerő-piacon, a pénzpiacokon vagy a szociális ellátásban vannak következményei, hanem a nemek közötti esélyegyenlőségben is. Ezért elengedhetetlennek tartottuk, hogy a válság hatását a nemek közötti esélyegyenlőség szempontjai szerint vizsgáljuk. Ez alapja lehet a megfelelő szakpolitikai döntések meghozatalának.

A témát azért is kiemelt fontosságúnak tartom, mert csak megfelelő adatok birtokában tudunk megoldást találni a „csendes válság” problémájára. Azaz arra a jelenségre, hogy a nőket válság jobban sújtja a férfiaknál, mert a legkiszolgáltatottabb csoportokban felülreprezentáltak – például az alacsony jövedelműek, a kisnyugdíjasok, vagy az egyedülálló szülők körében. Természetesen a válság nem egyedüli okozója ennek a problémának, de jelentősen felnagyította a meglévő egyenlőtlenségeket: a nemek közötti fizetés- és nyugdíjkülönbségeket, a munka és a családi élet összeegyeztethetőségének gondját, nők túlsúlyát az alacsony presztízsű szakmákban – és még sokáig folytathatnánk a sort...

A megalapozott, hatékony intézkedések kialakításához mindenekelőtt megbízható és részletes adatokra lenne szükségünk a megszorító intézkedések nemekre gyakorolt hatásáról, hiszen pontosan ismernünk kell a válság következményeit.

Természetesen vannak olyan intézkedések, amelyeknek pozitív hatását már most előre tudjuk vetíteni. Ilyen az esélyegyenlőségi szemlélet alkalmazása valamennyi szakpolitikában, a szakmai továbbképzés szerepe, az Európai Szociális Alap felhasználhatóságának bővítése, valamint a női vállalkozók ösztönzése – különös tekintettel a zöld gazdaságra.

A gazdasági életbe újból bekapcsolódó nők révén, nemcsak a saját családjuk bevétele fog emelkedni, de a fogyasztás növekedésével, hozzájárulnak a gazdaság fellendüléséhez is. Ezért a válság által leginkább sújtott, legkiszolgáltatottabb társadalmi csoporton segíteni nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem gazdasági szükségszerűség is Európa számára.